Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

IV. A MIGRÁCIÓ FŐ IRÁNYAI ÉS ÖSSZETEVŐI - 1. Demográfiai összetevők, népesség-kibocsátó települések

A település neve, közig, besorolása Jelenlévő polgári népesség Megjegyzés 1857 1869 1880 1890 1900 1910 Jász-NagykunSzplnok megye Jákóhalma Jászalsószentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Kunszentmárton Tiszavárkony Bács-Bodrvg megye Mélykút Regőcze Csanád megye Csanádapáca Kiszombor 2736 3037 3209 3650 4051 4385 5148 5013 4128 4326 4651 4860 1619 1649 1720 2057 2378 2529 9434 9409 9693 9754 10764 10404 1282 2311 2036 2312 2349 2263 6565 6239 7218 7919 8099 8034 ? 3735 3395 3639 3585 3591 2057 2344 3171 3630 3644 3813 3294 3712 3707 3994 4108 4107 Jelmagyarázat: ahol a népesség a megelőző népszámláláshoz viszonyítva csökkent, ott a lélekszámot félkövér számokkal, ahol mérsékelten szaporodott, ott dőlt karakterrel jelöljük. A népesség növekedésének értékelésénél figyelembe kell vennünk a természetes szaporodást, amelynek aránya tájunkon a tárgyalt időszakban egy évtized alatt, 10-20 % közötti, néhol nagyobb mértékű.. Ahol mérsékelt növekedést jelölünk, onnan - a természetes szaporodás arányát figyelembe véve - számottevő elvándorlás történt. A két nagy népesség-kiröpítő „fészek": Szeged és Kecskemét adatsorát két meggondolásból nem szerepeltetjük a táblázatban: 1) mindkét város lakosságának természetes szaporodása olyan nagy mértékű, hogy „lefedi" az elvándorlást, 2) Szeged esetében kimutattuk, hogy a migránsok túlnyomó része a város tanyáiról költözött el, s ez föltehetően így történt Kecskemétről is. Szeged határrészeinek, illetve tanyai kapitányságainak lakosságáról az 1900 előtti évtizedekből nem készültek kimutatások, ezért nem tudnánk pontosan feltüntetni, honnan milyen arányú volt az elköltözés. A táblázat mutatja, honnan mely évtizedben volt nagy mértékű az elvándorlás. Pl. Kiskunfélegyháza népessége az 1869. és az 1880. évi népszámlálás között 644 lakossal növekedett. Ha az évtizedre átlagos arányú, vagyis 15%-os természetes szaporodással számolunk, a közel 24 ezer lélekszámú városban, a születések száma kb. 3600-zal volt több a halálozásoknál. A lakosság ténylegesen 644 személlyel szaporodott, tehát közel háromezer lakos, vagyis kb. ötszáz család költözött el az 1870-es években Félegyházáról és határából. Kisebb, de számottevő volt az elvándorlás 1900 és 1910 között, amikor a város népessége 1470 fővel nőtt, tehát legalább ugyanannyian költözhettek el. Csongrád mezővárosból az 1870-es években szintén jelentős elvándorlás zajlott. 1869 és 1880 között a lakosság tényleges növekedése mindössze 481 személy. A 17 ezres lélekszámú, szinte kizárólag római katolikus vallású város 298