Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

IV. A MIGRÁCIÓ FŐ IRÁNYAI ÉS ÖSSZETEVŐI - 1. Demográfiai összetevők, népesség-kibocsátó települések

rülményre vezethető vissza: 1. az adott haszonbérleten létesült település túlnépesedett, 2. a dohánykertészek mozgékony, mobilitásra hajló réteget alkottak. A Puszta-Péterivel szomszédos Felső-Pusztaszer kisszámú kecskeméti alapnépessége mellé, a földek örök tulajdonba adása után Kistelek, Szeged-Felsótanya, Csanytelek, Pálmonostora gazdái és kisparasztjai települtek. 61. ábra. A kutatott régió települései, pusztái és környékük „Magyarország és Horvát-Szlavonország" 1897. évi térképén. Rajzolta Homolka József. Kutatóterületünk déli részén Ötömös pusztára a szeged-alsótanyai többségű betelepülés mellett, az 1897-es parcellázás után számos ókanizsai, horgosi és szabadkai család érkezett. A jóminőségű tiszai öntéstalajt ismerő kanizsaiak nagyrésze azonban hamar visszaköltözött, mivel a homokon nem tudtak megélni. Ötömösre és a szomszédos Mérges pusztára a szegedieken kívül dorozsmai, halasi földi és kisteleki jövevények települtek. 292