Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 2. Felső-Pusztaszer
2. Felső-Pusztaszer A 19. századi források Felső-Pusztaszer néven a kora újkori PusztaSzernek (1642: „Puszta Zer") azt a területét említik, amelyet már a török utáni birtokperek idején a kecskemétiek béreltek, majd zálogos pusztaként bírtak a gróf Erdődy-családtól. 50 8 A Mindszent-algyői uradalom, s a hozzá tartozó Pusztaszer új birtokosa, a Pallavicini család és Kecskemét városa között végül 1827. december 26-án született megegyezés arról, hogy Pusztaszer felső része Kecskemét birtokába kerül. 50 9 Felső-Pusztaszert északról Puszta-Péteri, nyugaton Kistelek község, keleten Tömörkény puszta, dél felől Alsó-Pusztaszer határolta. Az I. katonai adatfelvétel homokbuckás legelőnek mutatja, melyen a Kovátshalmon, Vesszőshalmon és két tón kívül mindössze 4 gémeskutat tüntet föl (1784: Coll. XVIII. Sectio 28.). Ludovicus Nagy történeti statisztikai műve „Puszta Zeér" területén 23 házat és 147 lakost vett számba, 51 0 de bizonyos, hogy adata egész Pusztaszerre vonatkozik, ezért vizsgált területünk népesedéséhez nem nyújt támpontot. A külterjes állattartást Felső-Pusztaszeren a 19. század közepén kezdte fölváltani a közbirtokossági legelő egy-egy darabjának haszonbérbe adása. Az első parcellázásról nem maradtak fenn (illetve nem kerültek elő) haszonbéri szerződések, de az ún. „régi kiosztású földek" újabb bérbeadásáról jó forrásanyagot tudtunk föltárni. Az 1853. évi árverésen a közlegelőből kihasított, ádag 50 kat. holdas földeket hat esztendőre adta bérbe Kecskemét városa. 1853-tól 25 földrészlet bérlőjét ismerjük, és más forrásból tudott, hogy első ízben 50 részletben összesen 2331 kat. holdat hasítottak ki a pusztából a Péteri pusztai, kisteleki és tömörkényi határszélen. 51 1 Megalapozottnak látszik az a következtetésünk, hogy Kecskemét 1847-ben kezdte bérbeadni felső-pusztaszeri közlegelőjét. A bérbeadás nyilvános árverésen történt és az a körülmény, hogy a város 50 holdas pusztarészeket parcellázott, eleve meghatározta, hogy megelőzött, módos emberek vállalkoztak földbérletre, illetőleg a licitáláson ők jutottak szóhoz. 1850 őszéig 1523 holdat törtek föl a pusztán, az első kiosztású földek 65 %-át, ami azt mutatja, hogy a szántóföldi művelés a bérföldeken jelentős ágazattá vált. Ugyanaddig 40 házat építettek, melyekben „egyedül zsellérek laknak, kik egyébként semmi földdel nem bírnak." A zsellérek a földbérlők által fogadott, többnyire családos béresek, kertészek voltak. 1857-ben Felső-Pusztaszeren 84 házban 82 családfőt írtak össze, akiknek a foglalkozása az alábbi társadalmi tablót állítja elénk: 5 földbirtokos, 3 ház- és járadékbirtokos, 1 iparűző, 1 mezőgaz508 HORNYIK János 1927., TROGMAYER Ottó - ZOMBORI István 1980. 76-84. 50 9 BKMÖL, Kecskemét városa levéltára 1823. a. Bizonyságlevél a megegyezésről, sí» NAGY, Ludovicus 1828.1. 14. 5i' BKMÖL, Kecskemét v. levéltára, IV. 1619/c. Felső Pusztaszer haszonbérbe kiosztása, másolta 16/881. László Károly v. mérnök. 281
