Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

rok, „kanászfélék" voltak a gazdái, akik csak az állattartáshoz értettek, nem művelték a földeket. Napjainkra csak öt család maradt azon a pusztarészen. Szűcs Ferenc 1981-ben építkezett Bugacon, beköltözött a faluba és a gazdálkodást átadta nagyobbik fiának. Ebben a szegedi földön élt elődöktől örökölt tradíció továbbélését vagy inkább újjáéledését érezzük: a tanyai gazda és felesége a belterületén házban éli idős napjait. Fia folytatja a gazdálkodást, és a tanyai turizmus keretében vendégfogadásra is berendezkedett. Korom József (1922) apai nagyapja Sövényházáról (Csongrád m.) települt Szeged város csengelei pusztájára, városi kishaszonbérletre. Apja (1893-1984) 9 hold bérföldön gazdálkodott. Az 1930-as években Csengele már sűrűn benépesült, és a tanyaiak kevés kivétellel 5-10 holdas városi kisbérlők voltak. Apja szeretett volna földet venni, több jószágot tartani, de Csengelén erre nem volt lehetőség. Ismerősétől hallotta, hogy Bugacon lehet földhöz jutni. Körülnézett és Kisbugacon talált egy 35-40 holdas eladó birtokot. Asztalos Pál bócsai parasztembertől megvásárolta. 1939 október elején öt parasztkocsira fölrakták holmijukat, a lábasjószágokat két legénysorú fia hajtotta, és átköltöztek a bugaci tanyára. „Tiszta idegönbe' möntünk. Volt aztán sírás, hogy nem tanálkozjunk a barátokkal. Mer' akik komendálták a földet, azpk is messze laktak (...) A legközelebbi falu tíz kilóméterr volt, egyik felől Szánk, más felől Orgovány. Fischer-Bőcsa volt legközelebb, olyan nyolc kilóméterre. Aztán mögszpktunk. Fischer-Bócsán volt templom, gazdakör, odajártunk bálba (...) " Apja 15-20 tehenet, 4-5 lovat, 70-80-100 birkát tartott. Bárányt, birkát, malacot, baromfit, tojást, krumplit vittek a soltvadkerti és orgoványi piacra. Ha több pénre volt szükség, apja eladott egy lovat vagy tehenet. Jövedelmük leginkább állattenyésztésből származott. Korom József 1945 őszén kötött házasságot a kiskunmajsai születésű Szeifert Piroskával (1928). Apósa Bócsán, a bugaci határ közelében szintén 3040 holdon gazdálkodott. Vályogot verettek és maguk építettek szoba-konyhás házat. Szülei 1954-ben vásároltak házat és költöztek be a faluba. A Csengeléről Bugacra költöző vállalkozó kedvű parasztember 61 éves volt akkor. * Bugacmonostor 1950. január l-jétől Bugac néven vált önálló községgé. A falu egyes utcáiban akkor még ritkásan voltak házak, mert számos, portát vásárló család tanyán élt, ahol jobbak voltak a jószágtartás feltételei, mint a falusi háznál. A faluba költözésnek a második téesz-szervezési kampány adott indíttatást a hatvanas évek elején. Alsómonostoron az 1950-es évek végére utcasoros település-sűrűsödés jött létre, úgyhogy 1959 tavaszán tanyaközpontnak jelölték ki. 1957. október l-jén került a monostori plébániára Maár Zoltán, aki 1999 nyarán is ellátta papi hivatását. Működése kezdetén egyházközségéhez kb. 2500 római katolikus lakos 279