Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

ról, határhasználatáról, településéről és a tanyás gazdálkodásról. A kataszteri térkép készítése előtt felvételi előrajzok készültek, melyeket a helyszínen ellenőriztek, javítottak és tételes birtokrészleti jegyzőkönyvet vettek fel.

48

3 E három egyidejű forrás több aspektusú elemzése meghaladná munkánk kereteit, itt a települési és a földbirtoklási helyzetre fordítjuk figyelmünket. A lepke alakú bugac-monostori határ keleti fele Monostor puszta (57. ábra), amelynek négy dűlője volt: Mákhalom, Sasülés, Fehérszék és Közlegelő. A bemutatott tanyafejlődés Mákhalom, Sasülés és Fehérszék dűlőben bontakozott ki, a negyedik dűlő pedig „Kecskemét község" közlegelője volt, benne a hatalmas monostori erdővel és kisebb erdőkkel (pl. „Görbeszéki erdő'). 53. ábra. A kecskeméti Ferenczy család és a Kovács család birtoka, tanyái Monostor pusztán az 1860-as évek elején. II. katonai felvétel: XXXV. 58. szelvény Mákhalom dűlőben 34. Sasülésen 55, Fehérszéken 41, így Monostoron összesen 130 tanya állt. A leginkább benépesült Sasülésen épült a templom és iskola (Monostor 85. sz. alatt), a város malma és a molnárház (Monostor 79.). Legsűrűbben Fehérszék dűlő Félegyházával határos területét ülték meg, ahol sok törpebirtokos és kisparaszt élt. Nekik a szomszédos „Félegyházi szőlők" birtokosai és a monostori gazdák adtak munkát és keresetet. 48

3 BKMÖL, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye, Bugacz-Monostor puszta adóközség, 1879. A m. k. államnyomda Budapesten, 1880. Uo. Bugacz-Monostor puszta adóközség felvételi előrajza 1879. 258