Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 6. Mérges

holdat eladta, itt vöhetött az árán akar húsz holdat is .. Úgy tudom, negyedrészét fizették ki egyszerre, a többit törleszfötték." Veszelovszki Ferenc (1899) és a felesége családja a „dorozsmai földekről" származott. Szülei 10 holdat vettek. „Úgy gondolta mindönki, hog erre jobb lössz a mögélhetés. Igaz, s°hkal jobb munkaalkalmak voltak erre, mint Dorozsmán. Itt jól löhetött a gyerököket használni a gazdaságban. Aztán egyik embör csalta (értsd: csábította) ide a másikát..." Szekeres Imre (1875) Halas határában jeles baromfis volt egy ötven holdas gazdánál, akinek a földjén részes aratást, napszámos munkát is végzett. Úgy tudott Mérges pusztára települni, hogy tehenét, apjától kapott borjúját eladta és az árukon vett 600 négyszögöles falusi portát. Mérgesen is napszámos munkával tartotta el családját, de már saját házában lakott.

46

6 46

6 MFM Néprajzi Adattára 38 - 1967. 18., 22. p. Szabó Mátyás gyűjtése. 251