Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás

pusztákra terjedt ki: Orgovány, Páhi, Ágasegyháza, Köncsög, Matkó (utóbbi három puszta Kecskemét külterülete volt), Szabadszállási, Fülöpszállási és Majsai Jakabszállás, Bugacz és Monostor (utóbbi két puszta szintén Kecskeméthez tartozott).

43

5 46. ábra. A Szabadszállási Jakab puszta tanyái 1861-ben, nyugat felől Köncsög és Orgovány puszta szomszédságában. II. katonai felvétel: XXXIV. 57. szelvény Az 1850-es évektől a Szabadszállás birtokát képező, 11247 holdnyi Jakabszállás puszta benépesedésével foglalkozunk, amelynek területén 1924-ben Jakabszállás község létesült. A puszta Fülöpszálláshoz tartozó része 1883-ban Kiskunfélegyháza közigazgatási körébe került, majd 1952-ben Majsa-Jakabszál45

5 Forrásom: A jakabszállási r. kat. plébánia története 1944-ig. Összeállította Fekete János plébános. 231