Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás
A pusztának több mint egyharmadán már szántóföldi gazdálkodás folyt, de területének nagyobbik része még homokos legelő. Erdeje kevés volt és szőlőt még nem telepítettek. írott forrásaink a népesség számáról egymásnak ellentmondó adatokat rögzítettek. Palugyay hivatkozott leírása 1850-ből 1123 lélekszámot tüntet föl, ám a vallásfelekezetek - 775 római katolikus és 213 helvét hitvallású — összegezése nem egyezik ezzel a lélekszámmal. Ennél lényegesen kevesebb lakost vettek számba a váci egyházmegye sematizmusai: 1835-ben 169, 1847-ben 270, 1853-ban 361 személyt, kizárólag r. katolikus vallásúakat regisztráltak. 43 2 A váci egyházmegye a többi pusztán a más hitfelekezetűeket is rendszeresen föltüntette. Más helyen is utaltunk a történeti demográfiai kutatás tapasztalatára, mely szerint az egyházi sematizmusok a ténylegesnél általában kisebb népességet dokumentáltak, de Jakab-Szállás puszta 1850 körüli népességére vonatkozóan forrásaink között különösen nagy az eltérés. Az ellentmondó adatforrások áthidalását nem vállalhatjuk, inkább jelezni kívánjuk a későbbi kutatás számára. A magyarázat talán abban a körülményben keresendő, hogy a puszta birtoklása három település között oszlott meg és a lakosság többségét adó római katolikusok egy negyedik település: a szomszédos Félegyháza anyaegyházához tartoztak. A vármegye monográfusa Jakabszállás pusztát 18881 kat. hold területűnek tünteti föl, melyből „11247 holdat a szabadszállásiak, 4001-t a fülöpszállásiak, 3633-at majsaiak bírnak..." 43 3 Látható, hogy a puszta megosztásánál figyelembe vették a földek minőségét: így a puszta felét megváltó Szabadszállásnak a többnyire homokos legelőkből a részaránynál jóval nagyobb terület jutott. Galgóczy leírása így folytatódik: „Vannak igazi jó fekete homokjai, melyeken tanyás gazdaságok vannak, de kivált a szabadszállási részen, a Bugacz és Monostor puszták határával érintkező oldalon buczkája is sok van. Van 797. r. kath. lakosa, akik pusztai iskolával, leányegyházként Félegyházához tartoznak. Ezen kívül a szabadszállási és fülöpszállási részen ref. lakosok is vannak, de ezek nincsenek egyházilag szervezve és külön összeszámítva, hanem részint saját városaik egyházához, részint az orgoványi egyházhoz tartozvák." A Galgóczy Károlytól föltüntetett népesség (797 r. katolikus lakos) csaknem egyezik az 1879. évi sematizmusban megjelölt lélekszámmal (813 fő). 43 4 Az 1879-es sematizmusból tudjuk, hogy Majsa-Jakabszálláson Karmelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnát állítottak. A pusztákon megtelepült katolikusok hitéletének ellátása érdekében a váci püspök 1854-ben létrehozta az izsáki missziós körzetet, amelyben a kecskeméti ferences szerzetesek teljesítettek szolgálatot. A missziós körzet a következő 43 2 Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Vaciensis pro anno acrae communis 1835. Posonii. 97., Uaz. 1847. 125., Uaz, 1853. 102. 43 3 GALGÓCZY Károly 1877. 269. 43 4 Schematismus cleri dioecesis Vaciensis in annum a Christo nato 1879. Vacii, 1879. 89. 230
