Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány
eltelt 16 év alatt megállapodott a tanyásodás, legfeljebb „megválakozás" révén létesültek új gazdaságok. A kiosztott járás földekből újonnan letelepülő kisparasztok és birtokgyarapító nagygazdák - mint pl. Tóth Ferenc, Király Sándor, Király Gábor - egyaránt vásároltak. A földvásárlók többsége törpebirtokos és kisparaszt, a Nyugati alsojárásban kiosztott földeken mindegyikük csak lakóházat épített, némelyek pár száz négyszögöl szőlőt is telepítettek. Tolvajos dűlőben megkezdték a közbirtokossági erdő kiosztását és a térképről úgy látszik, hogy néhány szegényparaszt erdőirtáson telepedett meg. Olyan munkát vállalhattak, mint a Debrecen környéki vákáncsosok és a szegedi ingyenös embörök, akik a kivágott fák helyén facsemetéket ültettek és öt évig ingyen használhatták az ültetvényt, veteményezhettek a csemetefák között, és földbeásott kunyhó volt a hajlékuk. A puszta nagyobb tanyai gazdaságait az 1895. évi gazdacímtár adatait is felhasználva jellemezzük. 41 3 Kisebb major képét mutatta Király Sándor 1879-ig már kiépült gazdasága, ahol szárazmalmot is működtetett (45. ábra). 1895-ben, a haszonbérletével együtt, 804 kat. holdon gazdálkodott. Birtokának földhasználata árutermelő állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságot mutat: 383 kh legelő, 227 kh rét mellett mindössze 75 kh-at: földjének kevesebb mint egy tizedét művelte szántásvetéssel és volt 119 kh erdeje is. Állatállománya: 54 szarvasmarha, 18 ló, 28 sertés, 400 juh. Hét cselédet foglalkoztatott és azon kevés orgoványi közé tartozott, akik gépekkel szerelték föl gazdaságukat: 1 lokomobillal és 1 járgánnyal meghajtott cséplőszekrényt vásárolt. Az 1880-as években a református egyházközség gondnoka volt. Tóth Ferenc Sarok dűlői gazdasága 1896-ban Tóth Kálmán nagygazda birtokában volt. 691 kat. hold saját földön gazdálkodott, az előző birtokosnál több nagyjószágot (72 szarvasmarhát, 23 lovat) és sertést tenyésztett, csak birkatartása volt elenyésző. Az állattartás szükségleteit 294 kh legelő, 106 kh rét szolgálta, de ő már birtokának közel egyharmadát (222 kh) szántóföldként hasznosította. Mindössze 1 kh szőleje és 1 holdnyi kertje volt. Tizenöt cselédet tartott. Idősb Király Gábor 686 kat. holdas nagygazdának Jakabszél és Kargala dűlőben voltak tanyái. O is az állattenyésztést tartotta elsődlegesnek: 74 szarvasmarhát, 15 lovat, 22 sertést, falkányi (400 db) birkát tartott, és ehhez 289 kh legelője, 139 kh rétje volt. Szántója birtokának egynegyedére rúgott. Öt cselédet tartott és ő már 5 kh szőlőt telepített. Egyik Jakabszéli tanyáját, ahol szárazmalom is volt, Hirschler Árontól vásárolta, de ennél nagyobb volt Kargala dűlői gazdasága (151. sz. tanya: 5 épület, kerttel és szőlővel). Józsa István 493 kat. holdas birtokosnak öt tanyája volt, Korcsmaszék dűlői tanyáján lakott, ahol 3 hold szőlőt telepített. Szőlejét árokkal vette körül. Az 41 5 A magyar korona országainak gazdacímtára. Bp. 1897. 226-229. 221
