Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány

gazdaság, az ÉNY-DK tájolású házakkal valóságos tanyasort alkotott. Nagyobb földet Kónya Sándor és Mészáros Zsigmondné bírt a tanyasoron. A pusztát dűlőkre osztották. A Pálinkás, Csira, Várossjget, Felsőjárás, Keleti alsójárás, Nyugati alsójárás dűlő a kunszentmiklósi közbirtokosság legelője és rétje volt, a legelőn kisebb-nagyobb ligeterdőkkel. Az Orgovány puszta déli részére kiterjedő Tolvajos dűlőt viszont szinte teljes egészében a közbirtokosság erdeje borította. 45. ábra. Király Sándor Korcsma dűlői tanyája. 1879: 27. szelvény A házösszeírás névjegyzékén húsz új családnevet találtunk. Az összeíró egyedül Nagy Pál kecskeméti származását tünteti föl, s kívüle az Atkári családról tudjuk, hogy Csongrádról származott. Valószínű, de nem bizonyos, hogy a pusztán 1879 előtt tanyát építő többi birtokos, kevés kivétellel, kunszentmiklósi illetőségű. Föltűnik, hogy a század második felében Orgoványon is földet illetőleg tanyás birtokot vásároltak falusi, mezővárosi kereskedők: Weisz Márton, Hirschler Áron, Spitzer Ignác, Grünvald György. Összegezve, 1879-ben a pusztán ötvennel több lakóház volt, mint 18 évvel ezelőtt. Galgóczy Károly Kun-Szent-Miklós ismertetésében a következőket írja Orgoványról: „Sok buczkát s ritka homokos legelőt foglal, de vannak jobbféle szántóföldei és rétségei is. Tanyás gazdaságokra oszlik. Van 507 református, 330 r. kath. lakosa. A reformátusoknak helyettes lelkésszel s iskolával ellátott és SzentMiklóshoz tartozó leányegyházuk van; a r. katholikusok Izsákhoz tartoz-vák."

410 A vármegye monográfusa 837 lakosról tudott, ennél kisebb lélekszámot (797 főt) tüntet föl az 1879. évi egyházi sematizmus, és 1869-ből még alacsonyabb népes4'o GALGÓCZY Károly 1877. 266. 219