Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány
Fényes Eleknek a puszta népességéről közölt adatát 40 3 (15 evangélikus és 20 ref. lakos) nem tartjuk megbízhatónak, mivel cáfolják a váci egyházmegye 1835., 1847., 1853. évi sematizmusai és a református egyházkerület 1848. évi névtárának adatai. 40 4 A puszta hitelesnek elfogadható népességét Palugyay jelölte meg, az 1850. évi népszámlálás alapján: „591 lélek, ebből r. kath 244, helvét 331, 16 héber." 405 Palugyay kimutatást nyújt a puszta egész területének jellegéről, földhasználatáról is: szántóföld 3845 kh. 1413 négyszögöl rét és kert 2884 " 71 " szőllő legelő 6885 " 1274 " erdő 23 " 68 " nádas 652 " 1333 " termény erő 14261 " 959 " termékeden 2286 " 83 " összesen 16547 kh 1042 négyszögöl A 19. század közepéig a puszta megművelhető, adó alá eső területének 27 %-át fölszántották, ami számottevő lépés a természeti nyerstáj hasznosításában és összefügg a tanyás gazdálkodás pusztai térhódításával. A tanyák melletti kertek ugyan csupán kis töredékét jelentették a réteknek, de az élőmunkával hasznosított földek a fűtermő kaszálókkal együtt megközelítették a puszta területének felét (pontosan 47 %). Orgovány puszta 48 %-át legelőül használták. Föltűnő a kicsiny erdőterület, — amely valószínűleg még nem telepítés, hanem a természeti táj része —, valamint a szőlőtelepítés hiánya. Az 1850-es népszámlálás 107 földbirtokost vett számba, ami a szántók, rétek és kertek területét figyelembe véve azt jelend, hogy egy birtokosra ádag 63 kat. hold jutott volna. Tudjuk, hogy az 1870-80-90-es években voltak 200300-400 holdas gazdák is, tehát az ádag mögött a földet bíró redemptusok széles skálája húzódik, a kisgazdáktól a többszáz holdas cívisekig. Az Orgovány pusztai földhasználatnak ez a módja és a tanyás gazdálkodás csak úgy vált lehetővé, hogy Kunszentmiklós a puszta egy részét a redemptus-jogú lakosok tulajdonába adta, vagyis részben tagosította. Nem tudjuk, erre mikor került 40 3 FÉNYES Elek 1851. III. 167. Ezt az adatot forráskritika nélkül átvette a KSH egyik demográfiai forrásközlő kötete is: A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. V. Bp. é.n. 24. 40 4 A váci egyházmegye sematizmusa 1835-ből 205 rk, 78 ref. és 9 evangélikus, így összesen 292 lakost, 1847-ből 330, 1853-ból pedig 348 lakost mutat ki. A református egyház 1848. évi névtára 281 hívet tüntet fel. In: Egyházi névtár az 1848-dik évre. Szerk. Báthory Gábor egyházker. főjegyző. Kecskeméten, 1848. 31. 40 5 PALUGYAY Imre 1854. III. 237-238. 215
