Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

II. A KUTATÓTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE TELEPÜLÉSI VISZONYAI A PUSZTÁK FELOSZTÁSA ELŐTT

Ötömös-szállása: Hythemes^allasa (1436). A kunok megtelepülése előtt a területen már templomos falu létezett. A templom romjait Kaltschmidt Ábrahám 1747-ben még láthatta, hiszen feltüntette Szeged külterületét ábrázoló térképén („locus ecclesiae").

1

3 Szank-szállása: Zankyallasa (1451, 1456). Török vagy kun személynévből származott, eredeti jelentése 'madártrágya'. Tázlár-szállása: Ta%lar%allas (1429). A török taz 'tar, kopasz' jelentésű szó többesszámú alakja, mely személynévvé is vált. -Szabadszállás O T-T' — Józan• •Kébalázs K •Szabadbalázs *Aranyegyház •Fipszállás Olzsák Szentimre • — E- C S K Ágasegyház 'Kóncsóg — »Matkó ^KECSKEMÉT M- •Sáp »Pah OOrgovány •Kozma — »Sereg Simon — o Jakabszállás »Juhásztelek Monostora »Bócsa 2. ábra. Részlet a budai szandzsák 1559. évi deftere alapján szerkesztett térképről. Káldy-Nagy Gyula 1977 nyomán Az újabb kutatások szerint az 1456-57. évi perstisjárvány, az utána következő éhinség és számottevő elvándorlás miatt a Duna-Tisza közi kun szálláshelyek a 15. század utolsó harmadában megfogyatkoztak.

1

4 Több kun család költözött pl. Szegedre: 1522-ben Alsóvárosban „Kun utcát" vettek jegyzékbe, ahol kun eredetre valló Csertán, Kara, Mizsér, Tatár, Törtei nevű családokat írtak össze.

1

5 Az 146070-es években Hunyadi Mátyás több kiváltságlevelet adott a szegedi polgároknak arról, hogy Asszonyszállása, Csólyosszállása, Kömpöcszállása pusztá-kat a kunokkal közösen legeltethetik. 1

5 REIZNER János 1899-1900. HATHÁZI Gábor 2000. 252. 1

5 BÁLINT Sándor: Az 1522. évi egyházi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 105. Bp. 1963. 20