Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 1. Szentlászló - 2. Pálos és Csólyos

összevetve megállapítja a Darányi, Dávid, Garas, Gera és Ruskó nevű családok majsai eredetét.

33

9 Fényes Elek igen szűkszavúan tudósít a pusztáról: „a jászságbeli Kísér város bírja, s fekszik Kiskunságban, közel Majsához,"

34

0 — Palugyay annál többet tud: Páloson és Csólyoson együtt 262 hold szántóföldet, és Páloson 33 személyt (24 katolikus, 9 református) említ.

34

1 Alsópálos 1866. évi tagosítása adott indítást a pusztára költözésnek. Jászladányból az Antal, Pomázi, Rimóczi, Tálas, Túri család tagjai voltak az első betelepülők. Ladányban 1877. március 31-én jegyzék készült az alsópálosi birtokosokról s Fodor Ferenc származásukat feltüntetve közölte e névjegyzéket.

34

2 A 82 alsópálosi földbirtokos közül 53 jászladányi, 4 jászberényi, 16 szegedi, 3-3 kisteleki illetve majsai, 2 kecskeméti, 1 dorozsmai származású volt. Látható, hogy a szomszédos illetőleg közeli településekről a tagosítás utáni évtizedben 29 család vásárolt Alsópáloson legelőjárandóságot. A puszta benépesülésének felméréséhez számunkra természetesen az a fontos, hogy a birtokosok közül kik és mikor telepedtek meg Páloson. Fodor újabb tanulmányában közli az alsópálosi birtokosok 1879. szeptember 15-én kelt összeírását, amely jelölte a felsoroltak lakóhelyét is.

34

3 Ez a birtokos-névsor azt tanúsítja, hogy két és fél év alatt a birtokviszonyokban sok változás történt: számos család megvált pálosi földjétől, helyükre újak kerültek és a kiosztott legelők kevesebb család birtokában voltak, mint azelőtt. Az 1879-es összeírást a birtokosok származási helyével egészítjük ki, amihez a hivatkozott 1877. évi névjegyzék és a majsai anyakönyvek nyújtottak támpontot:

34

4 Az Alsópálos pusztai birtokosok 1879. évi összeírása A birtokos neve Lakóhelye Származása Antal Mihály Antal Péter Apáti János Bárkányi Mihály Beller Mária Béres József Alsópálos Alsópálos Kiskundorozsma Alsópálos Alsópálos Alsópálos Jászladány Jászladány Kiskundorozsma Szeged-Felsőtanya Jászladány Szeged 33

9 A Migráció és település a Duna-Tisza közén a 18. század elejétől a 20. század közepéig c. munkaközösségi kutatás keretében Pálos benépesedését FODOR Ferenc kutatta: 1990. 53-66. 34

0 FÉNYES Elek 1851. III. 189. 34

1 if). PALUGYAY Imre 1854. 34

2 FODOR Ferenc 1990. 65-66. Az Alsóközpont és Felsőközpont helymegjelölés Szeged két fő határrészét: Alsó- és Felsótanyát jelenti, jóllehet 1891-92-ben létesült e néven a két tanyai közigazgatási központ. 34

3 FODOR Ferenc 1995. 93-94. 34

4 BKMÖL AFTH Bács-Kiskun Megyei Földmérési Felügyelőségének iratai. Birtokrészleti jkv. 1879. és BKMÖL XV. 2. 184