Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái

Néhány év alatt lényegesen nőtt a tanyák száma: 1857-ben 55 birtokosnak 62 lakóháza volt, s ebből a jákóhalmi részen 38 birtokos építkezett. Gyarapodott az állandó tanyalakók száma is: 1858-ban 75, 1859-ben 140 személy élt a tanyákon.

31

1 35. ábra. Szent László puszta tanyái, északnyugaton a kiépülő falu magja 1861-ben. II. katonai adatfelvétel: XXXV. 59. szelvény részlete. Egyházi szolgáltatásokban (keresztelés, esketés, temetés) a majsai római katolikus plébános részesítette a puszta lakóit. A História domus feljegyzéséből tudjuk, hogy 1857-59 között a dóci ferences barát járt misézni a régi csőszházban berendezett iskolába, de miután a Révfy tanyán kocsiját, lovát ellopták, többé nem kereste föl Szentlászló pusztát. A csőszházbeli iskolában éppen 1857-től oktatta Csomor Ignácz jászdósai tanító a tanyai gyermekeket.

31

2 Az 1850-es évek első felében az önkényuralmi rendszer éppen a tanyák falvakba való összevonását szorgalmazta, és a felsőbb hatóság utasította a földek 3,

1 BALOGH István 1980. 276. 31

2 Jászszentlászló, Rk. plébánia irattára, História domus.