Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 10. Ötömös
szeged-alsótanyai gazda adott otthont a tanyai gyermekek tanítására, Gubicza Mátyás házában pedig hosszú évekig működött a postahivatal. A főutca és a Szeged-Baja közötti országúra vezető földút sarkán építkezett a dorozsmai Czékus Albert, s házában vegyeskereskedést és borkimérést nyitott. Ebben az utcában volt az 1905-ben épült öregiskola, a kisteleki Gindele János kovács és a dorozsmai Lajkó István bognármester műhelye, itt épült 1940-41ben Schmidt József gőzmalma. A főutcával párhuzamos, piactér melletti utcában volt Sólya Lázár kocsmája, Pohner Pál hentes és mészáros üzlete, Somogyi Sándor péksége, Fábián József kovácsműhelye, Benkő Pál borbély és fodrász üzlete, itt lakott Nagy Lajos cipész, Huszta Istvánné Jáger Piros női szabó, Nagy István kádár, akinek a felesége bábaasszony volt, és itt dolgozott, több segéddel és inassal Bucsánszki István vásározó szabómester. Ebben az utcában lakott az öregiskola első tanítónője és a falu postása. A templomtelekkel szemben a falumagba ékelődött Kiss József szeged-domaszéki gazdának kb. 10 holdas szólőtelepe, amelyet 1930 táján eladott és portának osztottak ki. Orvos nem működött Ötömösön. A 6 km-re lévő Pusztamérges körorvosa hetente két alkalommal tartott rendelést a faluban. A község 1940-ben épített egészségházat. Az 1940-es évek elején a főutca beépítetlen részén nagycsaládos szegényparasztoknak öt ONCSA-házat építettek. A puszta parcellázása után négy, az önálló községgé válás után három étvizeddel ilyen volt a meghatározóan tanyás településszerkezetű, 911 lakosú (1941) homoki kisközség falusi településmagja. Kézművesei és kiskereskedői a kétezer holdnyi határ tanyáin kívül kielégítették a közeli és városuktól igen távol eső szegedi és halasi tanyák lakóinak több fontos, elsősorban gazdasági és élelmezési szükségletét is. De korántsem minden igényét. Meglepő az egészségügyi ellátás, a közrendről való gondoskodás hiánya és a közlekedést, szállítást szolgáló útviszonyok elmaradottsága. A római katolikus egyház eléggé későn teremtette meg a rendszeres helyi hitélet föltételeit. Több, a 19. század végén és a századfordulón benépesült pusztán ismertünk meg hasonló körülményeket, ezért az öttömösi falumag részletesebben föltárt 20. századi arculata a vizsgált tájra jellemző modellként értelmezhető. Párhuzamként említjük, hogy Észak-Amerikában, az atlanti partvidéken az egykorú megfigyelők a templom, a tanácskozó ház, az iskola mellett néhány házból álló 18. századi szórvány telepeket írtak le, ahol a népesség többsége szintén farmokon élt. 30 1 * J®' HOFER Tamás 1980.37. 165
