Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 10. Ötömös

pedtek meg Ötömös pusztán. Érkeztek olyan kisparasztok és nős gazdafiak, akik elaprózódott örökségükön és/vagy bérelt földjükön nem tudtak a megkívánt szinten gazdálkodni, ezért a földet eladták, és az árán Ötömösön annak többszöröséhez jutottak. Pl. Németh Mihály a Szeged-Alsóközponthoz közeli Tüsöksoron 20 holdas városi haszonbérleten gazdálkodott. Bérföldjét eladta, és az árából Belső-Ötömösön 50 hold jó minőségű homokföldet tudott venni. Az első telepesek közül a szeged-alsótanyai Molnár Antal és a horgosi Wittner Péter vásárolt nagyobb, 60 hold körüli birtokot. Molnár a Magyar család majorjának több épületét és környékét vette meg, de a vállalkozás meghaladta anyagi erejét és elbukott. Wittner Péter Belső- és Kis-Ötömös dűlőben vett közel egyenlő területű pusztát és Belső-Ötömösön épített tanyát. Törekvő, de kapzsi embernek ismerték. Cséplőgépet vásárolt, amelynek egyik fia lett a gépésze. Gazdaságát három fia vitte tovább. 1900-ban a népesség száma 544, 1910-ben 851 fő volt, s 1908-ban a gyorsan népesedő, Horgoshoz tartozó pusztát a lakosság kezdeményezésére a belügyminisztérium önálló kisközséggé nyilvánította.

29

9 A kis „falumag" területén 1905-ben építették fel az elemi népiskolát, és a tanyákon élők szükségleteinek ellátása több iparost és kereskedőt csábított letelepülésre. Az 1910-20as években elsősorban az ő megtelepedésük révén nőtt a falusi településmag népessége. 1910-ben a faluban még csak 26 házat, 1940-ben már 73-at vettek számba.

30

0 Érdemes a falu településmagjának közösségi épületeit és társadalmi színképét 1940 tájáról fölidéznünk. Miután a községi hivatal több mint két évtizedig bérelt épületben működött, 1929-ben épült fel a községháza. A Csanádi püspök csak 1936-ban szervezett lelkészséget és 1937-ben avatták a római katolikus templomot. A falu főutcáján, ahol a községháza, a templom és az 1927-ben felépült új elemi népiskola állott, főleg kereskedők és iparosok laktak, illetőleg nyitottak boltot és műhelyet. A templom felőli házsorban volt Domonkos József fakereskedése, Veres Antal borbélyüzlete, a kanizsai származású Bús Pál háza és 1913-ban megnyitott vendéglője, Bálint Antal házában Bodó nevű lakatos műhelye, Bús Dezső olajsutúja és darálója, az utca másik oldalán Tóth József kovácsműhelye, Németh Jenő vegyeskereskedése, ifj. Bús Pál hentes- és mészárosüzlete, Horváth Ferenc kovács, Horváth József bognár és temetkezési vállalkozó műhelye. A főutcán nyílt az 1930-as években a Hangya Szövetkezet üzlete. Rajtuk kívül Hegyesi István gazdának, Polareczki János nyugdíjas katonatisztnek, szőlőbirtokosnak, Mazanecz János erdésznek, Gubicza Mátyás gazdálkodónak és Pálfi Mihály Kiskunhalas-Balota pusztai gazdának volt a főutcán lakóháza. 1905 előtt Hegyesi István 29

9 Az 1930. évi népszámlálás. MSK Új sor. 83. Bp. 1932. 45. 30

0 Forrásaink az 1910. évi 1940. évi népszámlálás kimutatásai: MSK Új sor. kötetei. 164