Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 10. Ötömös

10. Ötömös A török hódoltság után Ötömös pusztát a szegediek legeltették és Szeged birtokjogát 1731-ben királyi adománylevél erősítette meg. 28 5 Bél Mátyás írja Ötemes (Ötömös) és a szomszédos Csórva, Kereset pusztáról: „Földje szikes, homokos és legeltetésre alkalmasabb, mint gabonatermesztésre." 28 6 Az I. kato­nai adatfelvétel (1784) homokbuckákat, néhány vízállást és egy baromkutat tün­tet föl a Csongrád megyei, nyugat és dél felől Bács megyével határos pusztán. Itt keresztezte egymást a Kecskemétről Szabadkára vivő észak-déli és Szeged­Halas-Solt közötti kelet-nyugati marhahajtó és vásározó út. 1836-ban Szeged városa az addig Torontál vármegyéhez tartozó Újszeged birtokba vételéért lemondott ötömösi pusztájáról, mely így visszaszállt a Magyar Királyi Kamarára. A kamarától a kétezer kat. hold területű pusztát négy tulajdo­nos kapta meg királyi adományul, egyenlően megosztva: Magyar Imre, Grems­perger Pál, Szirányi József és Skopetz József egri kanonok. 28 7 Gremsperger és Szirányi birtokrészét még az 1840-es évek első felében, Skopetz Józsefét vala­mivel később Magyar Imre vásárolta meg. 28 8 Magyar Imre (1791. Dunaföldvár - 1871. Ötömös) a keszthelyi Georgi­konban végzett mezőgazdász, több dunántúli nagybirtok jószágigazgatója 1829­től 1847-ig a báró Orczy család birtokainak gazdálkodását irányította. 1847-től már saját birtokai és bérelt földjei hasznosítására fordította idejét. A puszta a szegedi római katolikus anyaegyház filiája volt. A csanádi egy­házmegye sematizmusa 1843-ban 37, 1846-ban 50, 1851-ben 62, kizárólag róm. kat. vallású lakost vett számba. 28 9 A népesség száma egyfelől alátámasztja Kri­zsán László megállapítását, aki szerint Magyar Imre 1850-től foglalkozott ötö­mösi birtoka irányításával, másfelől azt mutatja, hogy egyes területek művelése már az 1840-es években megkezdődött, miután két másik birtokrészt megvásá­rolt. A pusztán élő 30-50 személy bizonyosan nem csupán néhány pásztorember és azok családtagja volt. Erről bizonykodik, hogy 1850-ben, 852 kat. hold legelő és 502 hold termékeden homok mellett, 198 hold szántót, 443 hold rétet és 2 hold szőlőt vettek számba Ötömösön. A birtokos 1850-ben 3 sövényházi, 5 28 3 REIZNER János 1899-1900.1. 322., BÁLINT Sándor 1976. 207. 28 6 BÉL Mátyás 1984. 53. 28 7 MOL, Kamarai térképek, S 11 N° 1853. „Tekéntetes Nemes Cs. Vármegyében kebeledzett Ötömös Puszta térképe, melly négy egyenlő részekre osztatott el (-..) Ötömössen Szent Mi­hály havában 1839-ben Tóth Sándor Szabadka Sz. Kir. Város mérnöke által." 28 8 KRIZSÁN László 1998. 57-69. Az Ötömös adományozásáról szóló királyi okirat 1840-ben kelt, Csongrád megyei kihirdetése 1841-ben történt. A birtok történetére és Magyar Imre éle­tére, gazdálkodására vonatkozó adatokat a továbbiakban is KRIZSÁN László hivatkozott ta­nulmányából merítjük. Magyar Imre törvénytelen gyermeke volt Magyar László (1818-1864) neves Afrika-kutatónk. Fiát családjától ridegen távoltartotta, kutatásait, terveit nem támogatta. 28 9 PALUGYAY Imre 1855. 474. 158

Next

/
Thumbnails
Contents