Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 9. Szentimre

A helység neve 1899-1916 1917-1955 Összesen Tiszavárkony 2 8 10 Csengőd 1 7 8 Dunaadony (Adony) 4 4 8 Dunaföldvár 1 7 8 Ujkécske 2 6 8 Ujszász 8 8 Dunapentele 2 5 7 Kis kun félegyháza 1 6 7 Törtei 7 7 Kalocsa 1 5 6 Lajosmizse 6 6 Pápa-Taszár 2 4 6 Jászárokszállás 2 3 5 Kiskunmajsa 1 4 5 Tatárszentgyörgy 5 5 Páhi 1 4 5 Budapest 4 4 Sári 1 3 4 Abony 3 3 Czibakháza 3 3 Dunapataj 1 2 3 Kecel 3 3 Kiskőrös 1 2 3 Kistelek 3 3 Kunszentmárton 2 1 3 Kunszentmiklós 3 3 Pálmonostor 1 2 3 Sárbogárd, Soltvadkert 3-3 3-3 Tószeg 2 1 3 Apostag és 20 település 2-2 Aporka és 41 település

27

8 l-l A betelepültek „szóródása" főleg az első világháború után növekvő, de közel 50 helységből csak l-l jövevény érkezett: jobbára községi és majori tisztviselő, vasúti őr, iparos, uradalmi cseléd. Indokolt itt is megkülönböztetnünk a pusztára irányuló migráció fő irányait meghatározó kibocsájtó és a csupán egykét telepest vagy beházasuló fiatalt adó települések szerepét. 27

8 Az 1-2 jövevényt kibocsájtó településeket 1: JUHÁSZ Antal 1999. 76. 152