Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - Puszta-Péteri és Alsó-Péteri

ke vagy leszármazottja (síróhegyi).

21

9 130 bérlő az árendán kívül pusztabért is fizetett, ami arra mutat, hogy állataikat kiváltották a közlegelőre. Az Orczy-féle Péteri pusztai birtokot 1880. október 1-től haszonbérlők telekkönyvében 137 bérlő neve szerepel, akik együttesen 1892 holdat vettek bérbe.

22

0 Az 1868. és az 1880. évi névjegyzék sok azonosságot mutat, de szembetűnő, hogy 1880-ban a korábbi haszonbérlők száma egyharmadával csökkent. Ez is tanúsítja azt a népmozgást, elvándorlást, melyre fentebb utaltunk. A pusztarészek 1880-as haszonbérlésekor a legtöbb haszonbért fizetők Hakker Ignácz (383 ft), Boldog József (302 ft), Szarvas Ferenc (285 ft), Nóvák Gábor (283 ft), Bense Antal (192 ft), Huszka Albert (182 ft) voltak. Közülük Nóvák és Huszka szerepelt 1868-ban is a legtöbb árendát fizetők között. Hakker Ignácz egyébként 69, Boldog József 49, Nóvák 45, Huszka 35 és fél hold földet bérelt. A haszonbérlőket a bérelt föld területe szerint így csoportosíthatjuk: 2- 6 hold közötti földet bérelt 23 személy 6-10 hold közötti földet bérelt 38 személy 10-15 hold közötti földet bérelt 32 személy 15-20 hold közötti földet bérelt 13 személy 20-30 hold közötti földet bérelt 14 személy 30-40 hold közötti földet bérelt 9 személy 40-50 hold közötti földet bérelt 3 személy 60-70 hold közötti földet bérelt 1 személy A földbérlők többsége törpe- és kisbérlő volt. A bérföldek többsége 3-4 tagban feküdt, a 30 holdon felüliek viszont 8-10-12 darabra tagolódtak. 1868-ban Puszta-Péterit önálló közigazgatású községgé szervezték. Már a telepítéskor négy párhuzamos, egymástól két dűlő távolságra kimért utcában építkeztek, amelyek falumagot képeztek. Az 1869-es előfogat-összeírás szerint ezek megnevezése: Felső utca, 2-ik utca, Templom és Alsó utca. A tehetősebb haszonbérlők határbeli bérföldjükön tanyát is építettek. Példaként idézzük Laczkó Mátyás dohánykertész vagyonának 1859. évi becsűjegyzőkönyvét: „1. A Templom utczában 23-ik szám alatt fekvő, 2 szobából, 1 konyhából álló ház, jókarban lévő gyékény tetővel, 8 öl hosszúságú, haszonbéres földön - 100 frt; 2. Két hold haszonbéres beültetett termő szőlő -160 frt; 3. 26 kas méh - 130 frt; 4. 2" BÁRKÁNYI Ildikó 1999. 28-29. 22

0 BKMÖL, Kiskunfélegyházi fióklevéltár, V. 368. Pálmonostora nagyközség iratai. Telekkönyv az Orczy-féle péteri pusztarésznek haszonbérbe lett felosztásáról és osztályozásáról, 1880. év okt. 1-tól számítva. Bárkányi Ildikó a telekkönyvnek töredékes példányát találta meg és ebből a bérlők hiányos jegyzékét közölte, a 33-tól a 120. sorszámig: BÁRKÁNYI I. 1999. 30-32. Sikerült felkutatnunk a remélhetően teljes jegyzéket, s megállapításainkat erre alapozzuk. 126