Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - Puszta-Péteri és Alsó-Péteri
sával, Stametz-Mayer Henrik bécsi bankárral. 20 3 A kialakult helyzet hátterét érzékelteti a péteri egyházi anyakönyv alábbi záradéka: „Az 1844-ik évi július hó 22-kén hozott Szent Széki végzés következtében, a Péteri Lelkészi állomás miután Nagytiszteletű Dudás Antal Úr eddigi Péderi (!) Lelkész Csécsei Lelkésznek ki neveztetett, és a Páduai haszonbérlők egy új, de a Szent Szék által el nem fogadható szerződést kötni kívánnának - végkép meg szüntettvén; a tartani lakozó hívek Félegyházi Plébániához vissza csatoltattak." 20 4 A „páduai haszonbérlők" említése - úgy véljük - utalás a puszta leendő részbirtokosára, a mindszent-algyői uradalmat birtokló Pallavicini Eduárdra, vagy képviselőjére: Stametz-Mayer bankárra, kit birtokosként Palugyay is megnevez. 20 5 Végül a kertészek Péteriben maradtak és a püspökség 1846-ban új lelkészt küldött a telepítvényre. A mindszent-algyői hitbizományi uradalom birtokosa 1851-52-ben fölszámolta a korábbi dohánykertészségeket, jószágkormányzójával és hajdúival kíméledenül elűzette a kertészcsaládokat. Erre a sorsra jutott az uradalom területén virágzó Anyás, Bäks, Dongér, Dócz, Hantház, Homok, Pusztaszer, Síróhegy, Sövényház és több kisebb kertészet. A gazdasági, történeti háttér és az okok elemzése nem tartozik szorosan tárgyunkhoz, csak arra utalunk, hogy az 1848. évi áprilisi törvényekben megfeledkeztek a szerződéses telepítvények sorsának rendezéséről. 20 6 Péteri bizonyára azért maradt fenn, mivel lakóinak nem a Pallavicini hitbizomány birtokosával, hanem más birtokossal volt bérleti szerződésük. Nem számolta fel a dohánykertészségeket a Csongrád megyei Károlyi uradalom sem. A Péteri pusztai telepesek származása Az 1838 januárjától 1844 júliusáig példásan vezetett házassági anyakönyvből tájékozódtunk a házasultak születési és lakóhelyéről. Hat és fél év alatt a péteri kápolnában 202 házasságot kötöttek: 34 esetben a jegyesek közeli kertésztelepek és települések lakói, 168 alkalommal Péteri pusztán lakók voltak. 20 3 E változásokat a kiskunfélegyházi levéltárban feltárt forrásokból ismerteti BÁRKÁNYI Ildikó 1990. 72. 20 4 Pálmonostora, Rk. plébánia irattára, Váczi Püspöki Megyének Kis-Kunság alesperesi kerületben, Pest Vármegyében kebelezett Puszta Péteri Vegyespapi Romai Catholica Szentegyháznak Házasultak Anyakönyve. 20 5 A mindszent-algyői uradalom a 19. század legelején került az ún. génuai társaság birtokába, amelynek tagja volt a Pallavicini család. A pontatlan utalás föltehetően rájuk vonatkozhat. 20 6 A dohánykertészségek fölszámolásáról: ZSILINSZKY Mihály, 1900. 434-435., TAKÁCS Lajos 1964. 128., TROGMAYER Ottó-ZOMBORI István 1980. 120-123., JUHÁSZ Antal 1989. 178-179. 119
