Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 6. Kaskantyú

Kaskantyú közigazgatási és egyházi hovatartozásának különössége, hogy 1871-től 1949-ig Páhi nagyközséghez tartozott, mint annak külterülete, és Páhi a váci egyházmegye része volt és Izsák filiája, míg Kaskantyú a kalocsai egyházmegye tartozéka és Kiskőrös filiája. Említettük, hogy a csengődiek 1907-ben a községházát Kaskantyúról a maguk telepére vitték, ami kézenfekvően visszahatott Kaskantyú-Zsizsnjik településére. Kaskantyú népessége az egyházi sematizmusok alapján

18

8 Ev róm.kat. evangélikus református összesen 1895 289 320 5 614 1905 336 401 33 770 1911 385 401 33 819 1929 433 403 836 1936 460 430 890 A népesség gyarapodása 1905 és 1911 között észrevehetően megállt. A 20. század első évtizedeiben a római katolikusok megelőző beköltözése és természetes szaporodása kiegyenlítette a kiskőrösi származású evangélikusok korábbi számbeli túlsúlyát. Szükségesnek tartjuk itt is megjegyezni, hogy a fenti kimutatás és előbbi adataink eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett kötetek demográfiai adatsoraitól. Az eltérés oka az, hogy a KSH egyik kötete a településeknek az 1980. évi államigazgatási beosztás szerinti népességét,

18

9 újabb kiadványa pedig „a település jelenlegi területén" élt népességét adja közre.

19

0 Mi, célunknak megfelelően, a puszták, pusztaközségek - korabeli szóhasználattal adóközségek — egykori népességét tekintjük vizsgálatunk alapjának, és azok területe a 20. század államigazgatási átszervezései miatt gyakran eltér a községek, városok újabban kialakított területétől. így történt Kaskantyú községgé szervezésekor is. * Tóth István és Tóth Sándor Téglavető dűlőben és a szomszédos Kis-Bócsán fekvő, kb. kétezer holdas birtokát, eladósodásuk miatt 1937-ben elárverezték. A birtokot árverező banknak a föld vételára felét kellett kifizetni, másik felére a vevők több évi kölcsöntörlesztési engedményt kaptak. A földárverésre a Szeged melletti Sándorfalváról hét család kerekedett föl: Czirok Ignác, Fekete Péter, Ferenczi Antal, Kothencz Mihály, Sós Mihály, Tóth Csúszó József és Vízvári Pál családja.

19

1 18

8 Forrásaink a kalocsai és bácsi egyházmegye sematizmusai a fenti évekből. 18

9 KSH: Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., 1857. és 1870. években. Bp. 1984. 19

0 KSH: Magyarország településeinek vallási adatai (1880-1849) I. Bp. 1997. 19

1 A sándorfalvi telepes családokat említi BÁLINT Sándor 1976. 180. Átköltözésük és megtelepedésük körülményeinek földerítésére nem volt alkalma, ezért iparkodtam ennek utánajárni. 112