A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)

I. Az árvíz - Dr. Vágás István: A Szeged városát 1879-ben romba döntő árvíz

deti vízjárásában is megváltoztatott Tisza árvízszintjei meddig emelkedhetnek.

A Tisza-szabályozás krónikásai vagy nem ismerték, vagy kevés figyelmet fordítottak Vásárhelyi Pál 1846. március 25-i eredeti műszaki leírásának alábbi soraira:

„Ezúttal és valamíg a Tisza átvágások által rendezett folyásba nem hozatik, egészen párhuzamos töltések emeléséről szó sem lehet, s a fő feladat jelenleg csupán arra szorít- kozhatik, hogy a mennyiben helybéli viszonyok megengedik, a szabályos töltés építése megközelíttessék, minthogy legfelsőbb és határozott utasításnálfogvanem kellett igyekezni, mikép a Tisza kiöntései lehető legrövidebb idő alatt megszüntessenek”. A tervezők a veszélyekre felhívták a figyelmet. A döntéshozók legfelsőbb és határozott utasítása. vette tudomásul, és vállalta az esetleges következményeket akár a töltések hiányos méreteit, akár késedelmesebb elkészültét illetően.

Az építéseket 1850. után a Bach-korszak viszonyai közt folytatták. A vízi utak fejlesztéséhez szükségesnek ítélt átvágási munkákra központi, állami költségvetési fedezet volt - bár azt már 1855-ben fel kellett emelni. A mezőgazdasági termő-területek árvízmentesítéséhez szükséges töltésrendszer az érdekeltségek, a kis. és nagybirtokosság erejéből épült meg. Az érdekeltségeknek korlátozott volt az anyagi ereje, annál is inkább, mert éppen az árvíz-mentesítéstől várták annak gyarapodását. Kedvező feltételű hitelhez viszont ritkán voltak képesek jutni. Az 1867-i kiegyezést követő alkotmányos kormányzat alatt sem javult a helyzet, mert azt is csak a szegedi árvízkatasztrófa ébresztette rá, hogy a Tisza-völgy nagyságú területre kiterjedő munkálatok meghaladják az ott élő lakosság teljesítő képességét, és nem csupán helyi, hanem országos érdek azoknak sikeres befejezése.

1879-ig nem akadt elegendő központi anyagi erő, hogy az árvízvédelmi töltések magasításával és szélesítésével megelőzzék a Tisza újabb és újabb vízállási csúcs-értékeit. Nem tudták a földmunkákat még a sza2. Alsóváros víz alatt (részlet)

8