A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)

Dr. Vágás István: A szegedi árvizek eseményei 1878-2000

1879. március 10-11.: A város védelmét szolgáló, a már kiterült vizek elleni erőfeszítések átmenetileg reménykeltőknek tűntek. 11-én este azonban vihar tört ki, és az északnyugati szél az Alföldi vasút töltésének hajtotta a vizet.

1879- március 12., 2 óra 30 perc: A

szél korbácsolta hullámok az Alföldi Vasút töltését átszakították, s az árvíz Szeged városára zúdult.

1879. március 12.: A Makkos-erdő közelében betört vízáradat elönti a Rókus-vá- rosrészt, röviddel ezután a Felsővárost. A budapesti országút meghágása után a Belváros és az Alsóváros is víz alá kerül. Az elöntés után a terepnél valamivel magasabb országutak vonalán, majd a hajóhídon Újszeged felé lehetett rövid időn át megkísérelni a menekülést. A házaikba szorult lakosság csónakokkal való mentését csak 12-én, virradatkor lehetett megkezdeni. A városban maradt emberek egyes magasabb kőépületekben, a Vár és a belváros magasabb pontjain, a Tisza töltésén és a vasútállomás töltésén kereshettek menedéket. A városi közigazgatás egy percig sem hagyta el helyét, s igyekezett gondoskodni a lakosság elhelyezéséről és ellátásáról. Több mint két hónapon át 3-4 méternél mélyebb víz borította Szeged nagy részét. A Tisza csak 186 nap múlva, augusztusban húzódott vissza medrébe.

1879- március 17.: I. Ferenc József, az ország királya Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében meglátogatja Szegedet.

1879. március 18.: A Dáni Ferenc főispán által összehívott törvényhatósági gyűlésen Reizner János főjegyző és Szluha Ágoston tanácsos javaslata alapján kérték a kormányt, hogy gondoskodjék a víz elvezetéséről, építtesse fel a várost védő körtöltést, adjon államsegélyt és kölcsönt, biztosítsa az árvízkárosultak és az építések adómentességét. Egyúttal felvetették a várost övező körtöltés létesítésének, a városi terepszint feltöltésének javaslatát

1879. május 21.: A király szentesíti az Országgyűlés által meghozott 1879. évi XIX. és XX. törvénycikkeket Szeged újjáépítéséről és az azt irányító királyi biztos és a mellette működő 12 tagú tanács megbízásáról.

1879. június 1.: Tisza Lajos királyi biztos, a biztosi tanács, a hozzá rendelt műszaki és közigazgatási szakemberekből álló hivatal megkezdi működését.

1879. június 11.: Szegedre érkezik Tisza Lajos, a város újjáépítésének királyi biztosa. Ezen a napon még csak a várterület, a Széchenyi-tér, a Budai országút, a Felső- és Alsó-Tisza part, a vasútállomáshoz vezető út és néhány magasabb pont vált víztelenné a városban.

1879. június 14.: Befejeződött a szád- fal-rendszerű ideiglenes körgát építése, és megkezdődhetett a vizek átszivattyúzása azon kívülre.

1879. augusztus 25.: A szivattyúzás befejeztével csak néhány helyen mutatkoztak még nagyobb vízborította foltok a városban.

1879. szeptember 29.: A királyi biztosság megküldi a városi tanácsnak a jövendő Szeged térképét, a tiszai hídépítés tervével, a műszaki leírásokkal.

1880. április 16.: A képviselőház törvényt fogad el Szeged újjáépítéséről. Ugyanazon napokban Somogyi Károly esztergomi nagyprépost és kanonok 60 ezer kötetes könyvtárát átengedi a városnak, és évi 1000 forintot hagyományoz annak gyarapítására.

1880. június: Megkezdődik a város terepszintjének feltöltése összesen 16,1 millió m3 föld Szentmihálytelekről és Szőregről történt beszállításával. A munkálatokat a norvég származású budapesti Gregersen Guilbrand vállalkozó 180 munkanap alatt végeztette el. Ugyanekkor kezdték meg a kereken 12 km hosszú, 10 m-es tiszai vízállás kivédésére alkalmas magasságú, 6 m koronaszélességű, várost övező körtöltés építését, amelynek külső oldalait hullámverés ellen 40 cm vastag tégla- és kőburkolattal erősítették meg.

1880. november 13-' A városi közgyűlés bizottságot hoz létre az árvíz emlékére emelendő fogadalmi templom telkének kijelölésére.

56