A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)
Dr. Vágás István: A szegedi árvizek eseményei 1878-2000
DR. VÁGÁS ISTVÁN A SZEGEDI ÁRVIZEK ESEMÉNYEI (1878-2000) 1878. december: A szegedi vasúti hídnál keletkezett jégtorlódás elhárítására városi Vízvédelmi Bizottság kezdi meg munkáját Tascbler/ózse/Tőkapitány vezetésével. A bizottság folyamatosan együtt marad. 1879■ január: A Vízvédelmi Bizottság kiküldi Novák József főügyészt a várossal összefüggő Percsora-Szeged Árvízvédelmi Bizottság élére. Előrelátóan megkezdik a Szillér-Baktó töltés erősítését, és Boros Frigyes főmérnök kezdeményezésére a Sze- ged-Hódmezővásárhely vasútvonal, az „Alföldi Vasút” töltéseinek magasítását (a vasúti üzem fenntartásával). A halászok, majd a torna- és csónakázó egylet mozgósított tagjai csónakokat és pontonokat helyeznek el a város egyes veszélyeztetett helyein 1879. február: .A Tisza magas vízállása Szegednél és a környéken állandósulni látszik, s a folyó felsőbb szakaszairól további áradásokról érkeznek hírek. A város lakosságát közmunkára igyekeznek mozgósítani. A kubikosok és vasúti pályafenntartók mellett mind több embert irányítanak a töltések erősítésére. 1879. március 4.: Helyszínre érkezik Pulz Lajos altábornagy, temesvári parancsnok az árvízvédekezéshez kirendelt katonai erők élén. 1879. március 5.: Pillich Kálmán, a Védelmi Bizottság tagja kezdeményezésére a jégtáblák elvonultával hajóhíddal kötik össze a szegedi és az újszegedi partot. Ezen a hídon menekülhettek el a lakosság tízezrei. 1879- március 5.: A városi tanács segítségért fordul a képviselőházhoz. Katonaságot kér a város melletti töltések erősítésére. A képviselőház a kérés sürgősségét elismerte ugyan, de azt március 8-án kérvényi bizottságához utalta. 1879- március 5-, 19 óra: Novák József március 6-án Szegedre érkezett távirata szerint: „Petresben töltés átszakadt. Részleteket még nem kaptam. Minisztériumnak sürgönyöztem. Zala Hugó helyszínen van. Algyőiek kívánságára várkerti töltés védelmét elrendeltem, egész lakosság oda vonul. Híre jár, hogy Hármasértónál is elment a víz Vásárhely felé’. A Tisza maximális vízállása Szegednél 806 cm volt. 1879- március 6.: A reggeli órákban a petresi töltésen kiömlött, dél felé haladó víz feltöltötte a sövényházi töltéssel lezárt medencét, és átbukott a sövényházi keresztgáton. 1879- március Z.'.Kora hajnalban átszakadt a következő „medencét” lezáró Macskási-töltés és az Alföldi Vasút töltése. A víz elöntötte Kiskundorozsmát. Szeged városát onnan az Alföldi Vasút töltése még külső oldalán védte. 1879- március 8.: A víz egy része átbukott a MÁV Budapest-Szeged vasúti fővonalának töltésén, s déli irányban elérte az Alföldi Vasút Szeged-Horgos töltésén a Maty-ér hídját. A híd szelvénye elégtelennek bizonyult, ezért a víz Tisza felé vezetésére 9-én és 10-én két átvágást is nyitottak a vasúti töltésen. 1879- március 8.: A víztömeg másik része a Szillér-Baktói töltésnek feküdt neki, Tápé irányába húzódva. Amikor ez a víztömeg Felsőváros és Tápé közt kívülről elérte a Tisza védelmi vonalát, lebocsátása érdekében 8-án délután Boros Frigyes utasítására átvágták a Tisza töltését. 1879- március 9.: A Tisza átmenetileg - a március 6-i szolnoki tetőzés ideértéig - apadni kezdett, s vízállása 731 cm-re süllyedt. A város háta mögött kiterült vizek viszont annál inkább fenyegették a gyenge, másodrendű védvonalakat. A petresi gátszakadás elzárását annak megközelíthetetlensége miatt nem lehetett megkísérelni. 55
