A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)

II. Az újjáépítés - Zombori István: A város újjáépítése

geden történtekre. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy a király ide utazása igazi európai szenzációvá emelte az itt történteket. Az ekkor már bőséges nyugat-európai sajtó terjedelmes írásokban számolt be a király látogatásról számos képpel, rajzzal illusztrálva a felséges személy és a földönfutóvá vált szegedi lakosok megrendítő találkozását. Ezek a sajtó híradások őszinte sajnálatot, részvétet és igen jelentős adakozást indítottak el. Sok pénzadomány érkezett az európai országokból. Hálából a Nagykörút egyes szakaszait ezek fővárosairól nevezték el. így keletkezett a Bécsi, Londoni, Brüsszeli, Párizsi, Római és Berlini körút.

Szeged fontosságát a magyar gazdasági életben nemcsak mezőgazdasági termékei és kereskedelme indokolta, hanem fekvése is. A Dél-Európa felé tartó közlekedés fontos góca volt város, különösen, hogy 1858- ban megépült a Tiszán átvezető vasúti híd. Két fontos vasút, az Alföld-Fiume és a Bu- dapest-Temesvár vonalai keresztezték itt egymást. De a város nem rendelkezett állandó közúti kapcsolattal a folyó másik partjával. Ezért az újjáépítés egyik fő előirányzata az állandó közúti híd felépítése volt. Tervezésében és kivitelezésében újra bebizonyosodott, hogy „senki sem lehet próféta a saját hazájában”.

1880 elején közigazgatásilag Szegedhez csatolták az addig Torontál vármegyéhez tartozó Újszegedet. Ez méginkább szükségessé tette az új híd megépítését. A kellő pénzösszeg előteremtése után 1880 első felében meghirdették a pályázatot. Az első díjat a párizsi Eiffel cég nyerte el, két pályaműve közül a másodikkal. A szerződés aláírására Gustave Eiffel személyesen utazott Szegedre, majd elkezdődtek a munkálatok és 1883-ban át is adták — bátran mondhatjuk - Európa egyik legszebb hídját. (Sajnos, 1944-ben felrobbantották). Még a hazai szakmai közvélemény körében sem közismert a tény, hogy az Eiffel cég díjnyertes tervét egy kitűnő magyar szakember, Feketeházy János (1842-1927) magyar királyi államvasúti mérnök készítette.

36. Az épülő Széchenyi tér

46