A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)
I. Az árvíz - Dr. Vágás István: A Szeged városát 1879-ben romba döntő árvíz
Igazat adhatunk az egykori szakértőknek, akik az 1879- évi katasztrófákat a töltések elégtelen méreteinek és gyenge anyagának tulajdonították. A gátak koronája helyenként csak 2-2,5 m széles volt, a gát magassága és szélessége a legszükségesebbnél is kisebb. Nagy baj forrásává lett, hogy az átszakadt fő-védelmi vonal után második védvonal már nem volt Szeged előtt. A kellően ki nem épített kereszttöltések, az árvízIrodalom: Botár I. - károlyi Zs.: A Tisza szabályozása. (Vízügyi Történeti Füzetek, 3-4.). Vízdok, Budapest, 1969. DÉGEN I. - LÁSZLÓFFY W. - KÁROLYI Zs.: A szegedi árvíz, 7879. (Vízügyi Történeti Füzetek, 1.). Vízdok, Bp, 1969. Dunka S. - Fejér l. - vágás i.: A verítékes honfoglalás. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Bp., 1996. Hidrológiai Közlöny, 1979. évi 6. sz. (Emlékszám az 1879. évi szegedi árvíz centenáriumán. Szerk.: VÁGÁS I.) védelmi célokra előnyösen át nem alakítható Szeged-Hódmezővásárhely vasúti töltés a kiáradt víz visszatartására alkalmatlannak bizonyult. Az újjáépítés utóbb 12 km hosszú körtöltéssel zárta ki a mentett oldal felől fenyegető árvizeket. A fő védelmi vonal megerősítése viszont úgy sikerült, hogy a körtöltés, megépítése óta nem kapott árvízi terhelést. Kardos I. (szerk.): Szeged árvízvédelmi rendszere. Vízdok, Budapest, 1975. LÁSZLÓFFY W.: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. VÁGÁS I.: A Tisza árvizei. Vízdok, Budapest, 1982. Vásárhelyi P.: A Tisza folyó általános szabályozása. (Buda, 1846. márc. 25.) Megjelent: Hidrológiai Közlöny, 1995.6. 323-335 o. ISTVÁN VÁGÁS THE FLOOD DESTROYING THE CITY OF SZEGED IN 1879 The author exposes those geographical, meteorological and water management factors, which took place in the second half of the 19th century in the valley of the River Tisza and which led to the flood of 1879 with an engineer’s precision. He gives a detailed description of the events from the end of 1878 that led to the rupture of the Tisza’s dam above Szeged at Petres on 5th March 1879. Examining the subsequent days we get a glimpse into the heroic human and professional work that was done by the defenders of the city and that in spite of all efforts led to the rupture of the 12th March and to the flooding of the city Szeged. 14
