Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)

HELYTÖRTÉNET - Fári I.: Csányi János építőmester szegedi és szatymazi fotográfiái

FÁRI IRÉN Csányi János építőmester szegedi és szatymazi fotográfiái A szegedi múzeum történeti osztályának gyűjteményébe érdekes, vá­rostörténeti jelentőségű fotók eredeti negatívjai jutottak 2000 októberében, amikor a Szegedhez közeli Szatymaz körüli villákat akartuk fotózni. Az egykor Szeged külterületét alkotó Felsőtanya, szatymazi kapitányságban a szegedi polgárok szőlőskertjei voltak. A 19. század végére kedvelt kirán­dulóhellyé és üdülőhellyé vált, egymás után épültek a vagyonos polgárok villái. A ma is nagy számban található, jelenős építészeti emléket alkotó épületek jelenlegi állapotát akartuk dokumentálni. A tulajdonosoktól - ha ez lehetséges volt - engedélyt kértünk az épületek külső fényképezésére. A jánosszállási állomás közelében az egyik legszebb, favázas szerkezetű villa mai gazdája, Kovács György szívesen beszélt a ház egykori tulajdonosáról és építőjéről, Csányi Jánosról. Távozásunkkor doboznyi régi üvegnegatívot adott át, melyben többek között a villa építéséről is találhatók felvételek. A leszármazottat, Sándor Lászlóné Csányi Erzsébetet felkeresve a beszélge­tésből és a kapott fotókból a következő kép bontakozott ki Csányi János szegedi építőmester életéről és munkásságáról. Csányi János 1879-ben született Szegeden, apai ágon felsővárosi ökrös­szekeres családban. Édesanyja, Kopasz Veronika felsőtanya, szatymazi illető­ségű volt, édesapja három éves korában meghalt Egy húga (Anna) és egy féltestvére, Nagymihály Ilona (1887) született. A megőrzött képeken testvérei többször szerepelnek. Csányi János Szegeden tanult, 13 évesen kezdett dol­gozni. Mivel szerette a szabad levegőn végzett munkát, kőműves tanulónak állt, majd rajziskolába került. Kőművesmesterként, műszaki rajzolóként és tervezőként egyaránt dolgozott. Megfordult Pozsonyban, Galíciában, Bécs- ben, Erdélyben. Lánya visszaemlékezése alapján kevés beszédű ember volt, kedvenc időtöltése a festés, fényképezés és a hegedülés volt. 1908-ban Balástyán kötött házasságot a Szatymazról származó Zombory Annával. Arra a család már nem emlékszik, hogy kitől tanulta a fényképezést, és mikor készítette az első fotóit. Ez utóbbira csak következtetni tudunk. Édes­anyjáról és húgairól készült kép 1896 körül készülhetett, a kisebbik testvére 9-10 éves lehetett. A fotós ekkor 17 éves. Ugyancsak 1896-ban készült a legkorábbi épületfotó, mely a közművelődési palota építését ábrázolja (ki­vitelező Szilágyi János - Przybilla Gyula és a Winkler testvérek). A Somo­gyi-könyvtár és múzeum épületét 1895 nyarán kezdték alapozni, és a város millenniumi ünnepére kellett elkészülnie, 1896 szeptember 6-ára. A keres­kedelmi miniszter, Dániel Ernő avatta föl másik négy új létesítménnyel együtt (vasúti intemátus, állami fa- és fémipari iskola, városi gőzfürdő,

Next

/
Thumbnails
Contents