Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Tóth F.: Világvárosi ábrándok Makón a 19. század végén
Világvárosi ábrándok Makón a 19. század végén 61 Pataky Albin megvásárolta a Gőzmalom utcai Páhán-féle gőzmalmot, az új tulajdonos a Szegedi utca felől artézi vizű gőzfürdőt létesített. Igazi fürdőéletre a Maros-part nyújtott lehetőséget. A gyors sodrású folyón rendkívül veszélyes volt a szabad fürdés, ezért úszókosárral ellátott fürdőházakat építettek. A híd melletti fürdőház létesítője és üzemeltetője mintegy négy évtizedig Báló Pál városi tanácsos, majd Pál nevű fia volt. A híd környéke rideg terület maradt, nem úgy Lúdvár, amely festői szépségű és hangulatú ligeteivel, fáival, erdejével csábítja a pihenni vágyó embert. Kolossy Jenő városi mérnök luxuskivitelű fürdőházat álmodott meg, de sem ezt, sem Tóth Miklós városi segédmérnök elképzelését nem fogadták el. 1912. április 1-jén Németh Andor okleveles mérnököt kérték fel fürdő tervezésére. Ekkor a fürdőt házi kezelésbe vette a város. A szeptemberi váratlan áradás a fürdőházat nyolc kilométernyire sodorta el. A fürdő mai bejárata és belső kabinsora sértetlen maradt, ezek korunkig őrzik Németh Andor munkáját. Telefon A megye sürgetésére a kereskedelmi miniszter 1898 októberében vállalta az állami kezelésű távbeszélő hálózat kiépítését, az állomás berendezését, üzembe helyezését. Mivel Makó postai és távírdái közforgalma „bámulatot keltőén” magas volt, táviratforgalma túlhaladta Békéscsabát, Hódmezővásárhelyt, sőt Szentes és Gyula városát is, nagy meglepetést keltett, hogy a városban alig mutatkozott érdeklődés a telefon iránt. A kapcsolószekrény 1898 szeptemberében érkezett meg, az előfizetők száma ekkor 34 volt. Aradon ekkor 420. 1912-re hagymakereskedelem miatt városunknak nagyobb lett a telefon- forgalma, mint Szegednek, akár Aradnak. Az aradi ipar- és kereskedelmi kamara elnöke 1913. október 28-án memorandumban kérte a kereskedelmi minisztertől, hogy a nagyarányú hagymaforgalomra tekintettel Pest és Makó között létesítsen közvetlen vonalat. Ez 1914-ben Hódmezővásárhelyen keresztül ki is épült. Villamosítás A 19. században a közvilágítás petróleum lámpákkal történt. Az egyik tárcaíró 1882-ben megjegyezte, legjobb lámpagyújtás előtt hazaérni, mert azon titokzatos félhomály, amelybe utcáinkat esténként a lámpák borítják, csak a kezek és lábak kificamodására jó. Ekkor 320 lámpa szolgálta a város világítását. A város villamosításában nem mutatkozott lemaradásunk, hiszen a főváros villanyvilágítását követően öt évre, Hódmezővásárhellyel egy időben valósult meg. Közvilágítás céljára egyelőre 200 db 16-os, 325 db 10-es
