Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Szarka J.: Megjegyzések Fábiánsebestyén középkori történetéhez
SZARKA JÓZSEF Megjegyzések Fábiánsebestyén középkori történetéhez Előadásom alapvetően történeti tárgyú, abban csak egy-két régészeti adatot említek, mégis inkább illik ide a régészeti szekcióba, ugyanis a most folyó Szentes környéki topográfiai kutatások részeként régészet szakdolgozatom témájául Fábiánsebestyén régészeti topográfiáját dolgozom fel, ebben társaim Pap Ildikó Katalin és Pintye Gábor. A település területén - a fábiánsebestyéni pusztatemplomnál - folytat ásatásokat Szabó János József, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója, a szomszédos Királyság terepbejárását Törőcsik István barátom végzi, akinek előadásából ezen a helyen a település történetéről értesülhetünk, és a közelben található Kajánújfalu, ahol Türk Attila egy templomot és a körülötte lévő temető részletét tárta fel az utóbbi években. Előadásom témaválasztását indokolta még továbbá az a szomorú felismerés, hogy Fábiánsebestyén a helytörténetírás mostohagyermeke. Ennek legfőbb oka, hogy három (négy) megye határterületén fekszik, nem tisztázott korai területi és egyháztartományi besorolása sem, és mivel Szentes határába beékelődve ugyan, de azon kívül esik, a város monográfusai is csak érintőlegesen foglalkoztak a település történetével.1 Pedig, mint látni fogjuk, érdekes köztörténeti vonatkozásokat is hordoz. A település nevét a Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt templomáról kapta (FNESZ. I. 438.). A két szent ünnepe egy napon (január 20-án) van a naptárban, ezért 1969-ig közösen emlékeztek meg róluk, kultuszukban ezen túl nincs közös vonás. Szent Fábián pápa 250. január 20-án lett vértanú. Legendájában fontos szerepet kapott a temetők, sírok ápolása a katakombában, és a betegek, özvegyek, árvák támogatása. Kultuszának is ezek lehettek a fő motívumai (DIÓS 1984, 47—48.). Szent Sebestyén 298 körül lett vértanú, általában járványok elleni segítséget kértek tőle, gyakran azért keresztelték Sebestyénnek az újszülöttet, hogy a betegségektől megóvják. Tiszteletének elterjedése az 1348-as járvány után válhatott általánossá (BÁLINT 1977, 160-165.; DIÓS 1984, 49-51.; SCHÜTZ 1995, 52-54.). 1 Szentes első jelentősebb monográfiáját Sima László készítette el (SIMA 1914), a következő jelentősebb összefoglalás Nagy Imre szerkesztésében jelent meg, a Magyar városok monográfiája sorozat III. kötetében (NAGY 1928), örvendetes, hogy újabban a régészeti topográfiai kutatások mellett, a helytörténeti kutatások is fellendültek, melyet két jelentős tanulmánykötet megjelenése reprezentál (KIS-RÁCZ—LABÁDI-VÖRÖS 2000; LABÁDI 2001).
