Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Törőcsik I.: Királyság - egy középkori falu történeti és régészeti adatai
Királyság - egy középkori falu történeti és régészeti adatai 33 az egyes darabokat. A felszínen talált darabokkal együtt most 1551 db a pénzek száma, ezek nagy része külföldi veret, néhány tucat magyar brakteátával. A leletanyag a szentesi múzeumba került, feldolgozása folyamatban van. Mire következtethetünk mindebből? Bár az összegző elemzés elkészülte előtt nem lehet teljes bizonyossággal meghatározni a lelet elrejtésének korát, a hasonló összetételű kincsleletek túlnyomó többsége a tatárjárás idején került a földbe12. A zűrzavaros időszakok, különösen a háborúk, ellenséges betörések hasonló kincs-horizontokban realizálódnak, ezek feltárásával és feldolgozásával a régészet és a numizmatika a - nem egy esetben szűkszavú — történeti forrásokat egészítheti ki. A tatárjárás békés megyei eseményeiről (a peregi refugium, valamint Sziget - a későbbi Gyula - ostromáról és elpusztításáról) Rogerius váradi püspök tudósításából tájékozódhatunk. Ami az Árpád-korra levonható tanulságokat illeti; van egy nagy kiterjedésű, intenzív, pénzlelettel datált település, illetve egy - az ásató régész által feltételesen Árpád-korra keltezett - templom. Hasonló intenzitású lelőhely a Havasi Bálint által járt déli részen található, innen 2,5-3 km-re. Ha volt templom a már említett fábiánsebestyéni határrészen (halmon), akkor ehhez a faluhoz tartozhatott. Feltételezésem szerint az eperjesi templomos település lehetett a XII-XIII. századi Zeleméres, mely a tatárjáráskor nagyrészt elpusztulhatott, és ezt a pusztabirtokot kapta meg Hunyadi János 1436-ban. Megemlíteném még az 1497-ben, illetve 1512-ben felbukkanó Téglásteleket. Az előbbi évszámhoz egy hatalmaskodási eset köthető, amikor is szentandrási Dánfy Márton és komlósi Huszár Pál egy familiáriusukkal betörtek a nevezett helyre, amely inter eandem possessionem Chabachywd et Kyralsagh fekszik, és a két település lakói ab antiquo közösen használják, itt elfogtak három jobbágyot és elraboltak 1500 kéve nádat.13 Jankovich B. Dénes, a topográfiai szócikk szerzője ugyan a középkori Csabacsűdtől (a mai Nagyráta- major helyén) keletre - mintegy 3 km-re - egy nagy kiterjedésű Árpád-kori faluban véli felfedezni (MRT IV/2. 118. - 2/75. lelőhely), de ez - véleményem szerint - aránytalanul közel van Csabacsűdhöz és messze Királyságtól, ráadásul nem a két település között helyezkedik el. A „régtől fogva közös használat” így nem indokolt. Igaz ugyan, hogy 1512- ben már Csabacsűd tartozékaként sorolják fel, én azonban ennek ellenére egy újabb - a mai Eperjes külterületére eső - lokalizálást javasolok. A forráshely szövegét figyelembe véve leginkább a Györgykirályság, vagy az Ist12 Van példa az 1210-es években vert pénzekkel záródó éremleletre. Az írásos források alapján nem lehet kizárni a kunok lázadásának és a hód-tavi csatának idejét (1280) sem, amikor is tudjuk, hogy a Körös-Maros közének jelentős területeit érintették az események. ”DL. 20626. Az említett eset dátuma Blazovich László szócikkében tévesen (1479) szerepel.
