Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RESTAURÁLÁS - Katkóné Bagi É.: Zászlókra írt történelem
214 Katkóné Bagi Éva lettek készen a hatalmas munkával, amikor az Ipartestület, mint a céhek jogutódja, panaszt tett a tanácsnál és visszakövetelte azokat. A kezdeti lelkesedés azonban hamar alábbhagyhatott, mert 1899-ben már újra itt találjuk a 27 céhzászlót. Reizner János leltárkönyvi bejegyzése szűkszavúan csak a céh nevét és a zászló színét említi, és bosszús sorokat ír naplójába a helytelen tárolás okozta újabb állagromlás miatt. A rúdon levő zászlók ezután az 1899-ben nyíló nagy bemutatkozó kiállítás részei lettek. A folyosón, mint egykor a templomban, újra felülről szemlélték az alattuk sétálgató, új divatnak - múzeumlátogatásnak - hódoló szegedi polgárokat és a piacozás céljából városban tartózkodó vidéki népet. A 20. század első felében, szerény mértékben gyarapodott a zászlógyűjtemény. Kiállítási módokról írásos adat hiányában feltételezzük, hogy az akkori gyakorlatnak megfelelően kibontott, megtekinthető állapotban lehettek rúdon lógva hol a folyosón, hol a raktárban. Az 1960-as évektől tudatossá vált, hogy egy zászló nem csupán a fegyvergyűjteményhez társuló szükséges teher, hanem pótolhatatlan információhordozó is, amit ha nem megfelelően tárolnak, hamarosan megszűnik létezni. Közben a fiatal restaurátor szakma előretört, szakosodott és a szegedi múzeumban is megjelent egyik erőteljes képviselője: T. Knotik Márta. A textilgyűjtemény sorsáért felelős restaurátor első ténykedései közé tartozott a céhzászlók állapotának felmérése. A rúdon levő zászlókat a főbejárattól balra, az akkori restaurátor műhely bejárata előtti mélyedésben találta újságpapírba tekerve. Lehordták őket az alagsorba, kibontották, felmérték, írásban rögzítették az akkori állapotot, és Hernádi Oszkár 1967-ben jó minőségű fekete-fehér fotókat készített róluk. Ekkor történt a zászlók beleltá- rozása is a történeti gyűjteménybe. A továbbiakban kiállításokon csak megerősített, restaurált, vagy jó megtartású zászlókat mutattak be. A Vasvirágok c. kiállítás részére T. Knotik Márta restaurálta a Kovács céh és a Puskaműves céh zászlóját, a várban 1980-ban megnyitott Szeged múltja, jelene, jövője című állandó kiállítás részére pedig két polgárőrségi zászlót restaurált. A többit a rúdjára feltekerve, csomagolópapírba göngyölve, a néprajzi raktár mélyén elhelyezett falikarokra fektették. Itt pihentek 1985-ig, amikor a történeti gyűjteménnyel együtt átköltöztek a felújított Fekete házba, ahol érintetlen módon lettek tovább tárolva. 1983-tól személyemmel kiegészítve folyamatossá vált a textilgyüjte- mény felügyelete. A zászlók megóvása, restaurálása sok más egyéb teendő mellett a lehetőségekhez képest miden évben napirenden maradt. A rendszerváltás után a szocialista rendszer zászlói jelentősen megnövelték zászlógyűjteményünk létszámát.
