Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Kürti B.: Móra nyomában Kiszomboron
20 Kürti Béla Ott meg jazigokat találtunk s azokkal még készen se lettünk, mikor a Pásztor-nemzetség tette tiszteletét. Már csak azt a csúfságot ne tegyük velük, hogy az ö földjüket kihagyjuk. Nekik is szót fogadtunk s ott találtuk meg eddig a legnagyobb gepida-temetőt. Aztán Sándor István ajánlta fel a földjét, abból meg Szent László szekercés hadi népét szedtük ki. Jöttek az Imriek, a Naszradik, a Matuszkák, a Husztikok, a Juhosok, a Gulácsiak s mind azzal kínálta a telkét, hogy ott még különb csontvázak vannak, mint a szomszédén. Csakugyan meg is találtunk itt mindent, amit egy régész kebel megállíthat, kőkort, bronzkort, népvándorlást. A múlt hét szombatján éppen valami bronzkori katlant bontogattunk, amikor azt mondja egy surbankó legényke a nézelődők közül.- Ne itt kutakodjanak, ha valamit találni akarnak, hanem az én nagyapám földjén, mert ott még lovas huszárok is tartózkodnak a tanya udvarában.- Ki a te nagyapád?- Kis János, itt a tanyája csak két kilométernyire. Mire másnap reggel odamentünk, már ott volt az egész Kis-család. Kis János, Kis Ferenc öreg testvérek, Kis Tamás, a János fia, Kis Lajcsi, a Tamás fia. Alig két araszt, de már ásóval döfködte a földet.- Itten van mind a hájom koponyája a huszájnak. Egy hét alatt negyven sírt ástunk fel a Kisek földjén. Olyan temetőt, ami még eddig hiányzott Kis-Zombor ősi mappájáról: avar lovasokét. Most már csak a tanyaház van hátra s a Kisekben olyan nagy az érdeklődés, hogy még a szobák földjét is szeretnék fölásatni velem. Egyre azt hajtják, hogy ott van avermésükaz avaroknak, nagyon kár azt úgy hagyni... Hát ezért marad én nekem Kis-Zombor halálos holtomig nevezetes hely. Nem azért, mert itt csak úgy potyogtak a mindenféle nációk az ősidőkben. Ez így van mifelénk, Szegeden is. Hanem azért, mert ma itt olyan nemzedék lakik, amely kényszerítés nélkül, a maga jószántából kezére jár a szegedi múzeumnak, amelyhez pedig neki semmi köze. Itt, úgy látszik, eretnek az egész kis-zombori náció. Az ortodox hitet, amelyiknek az a krédója, hogy „minek az mán mögént?”, itt csak az egy Hinkó néni tartja, de ha az isten még soká élteti, tán ő is megtér. Természetesen csak akkor, ha nincs benne szegedi vér. Mert ha van, akkor én sose ásathatom meg a Hinkóék földjét. Délmagyarország, 1930. szeptember 14.
