Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Biacsi M. - Dohár K. - Kovács Sz.: Esküvői szokások a dobrudzsai kipcsakoknál
Esküvői szokások a dobrudzsai kipcsakoknál 183 nik fokhagymával. Ugyanígy a keresztények is készítenek külön ételeket a tatároknak a lakodalmaikon. Péntek délelőtt a hodzsa irányításával a vőlegény házában lezajlik az esküvői szertartás (tatárul: ülken toy) egyik része, ahol a férfi háromszor mond igent arra a kérdésre, hogy feleségül kívánja-e venni a menyasszonyt, ezután vőlegényi küldöttség indul a hodzsával a lányhoz. A vallásos esküvő másik részére itt kerül sor ugyanazon a módon. A menyasszony a házába lépő vendégek és rokonok közt saját készítésű csipkés kendőt osztogat. Ezután kezdődik a lakoma, nagy párnákra (tatárul: mínderekre) ülnek a megterített sofrákhoz (amelyek alacsony kerek étkezőasztalok). A korábbi szokásokkal ellentétben ma már a tatár férfiak is isznak alkoholt, például: bort (tatárul: $arap), sört (tatárul: bér), bozát, ami nem más mint sűrű kölessör, és pálinkát (tatár nevén: rákit). A nőknek még most is tilos az alkoholfogyasztás. Az étkezést követően napjainkban többnyire román zenére táncolnak, amit román zenészek szolgáltatnak. Az öregeknek nem tetszik, de a fiatalok szívesen hallgatják. Végül átadják az ajándékokat, búcsúzóul megisznak még egy kávét és elmennek. Az esküvő alkalmával nemcsak a fiatal pár kap ajándékot, hanem a menyasszony után következő fiúgyerek is. Ezt nevezik tokiznak (tatárul ‘kilenc* a jelentése), azért tokiz mert kilenc részből áll: ing, nadrág, törölköző, kendő stb. Ezek kézzel készített, drága szőttesek voltak, ezért esküvő előtt álló idősebbek gyakran megvásárolták a gyerekektől. Szombaton viszik az asszonyt a férjéhez. Régen ez szekereken és hangos zene kíséretében történt. A fiatalok lóháton követték őket. Hátasaikat a menyasszonytól kapott kendővel vagy törölközővel díszítették6. A vőlegény házáig lóversenyt rendeztek. Az ifjú asszony a házba belépve anyósának (tatárul: kaynana) és apósának (tatárul: kaynata) kezét rituálisan megcsókolja és homlokához érinti. Ettől kezdve családtagnak számít. Az anyós és após idősebb rokonait ekkor ajándékozza meg kendővel és törölközővel. A férj szülei is megajándékozzák menyüket az esküvő után (Meliya asszony apósától egy juhot és anyósától ruhaanyagot kapott). A költözés után az ifjú feleség három napig nem csinálhat semmit, ki sem léphet a házból. A hozományt még az esküvő előtt egy-két héttel átviszik és berendezik a házat. A szertartás után megkezdik közös életüket. Az előadáson a nyelvészeti gyűjtés során szerzett népi hagyományokkal kapcsolatos ismereteket összegeztük. Ezért az esküvői szokásoknak csak egy részét tudtuk rögzíteni. A jövőben célunk ennek pontosítása és bővítése. 6 Hasonló szokás él Északkelet-Magyarországon, ahol a menyasszony anyja szőttes kendőt tűz a násznép nős férfi tagjainak oldalára, és ezekkel díszítik az autókat is.
