Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)

NÉPRAJZ - Klamár Z.: Interetnikus kutatások a vajdasági Szerémségben

Interetnikus kutatások a vajdasági Szerémségben 161 szülők többsége - a magyar középiskolai és egyetemi szintű oktatás hiányá­ban - úgy döntött, hogy a szerb tannyelvű oktatást választja a későbbi könnyebb érvényesülés reményében. Ennek a döntésnek a hatása napjaink­ban mind kifejezettebben van jelen a falu magyar közösségében, és döntően megváltoztatta a nyelvhasználati szokásokat. A 45 évesek többsége még magyar tannyelvű általános iskolában végzett, sőt az esetek többségében még a középiskolát is (részben) magyarul fejezte be. (Esetenként, szaktanár hiányában, egyes tantárgyakat már szerb nyelven oktattak.) Ők és szüleik magyar nyelvtudása aktív, közöttük a kommunikáció magyar nyelven fo­lyik. A generációk közötti nyelvváltás állapotába a mai 30 évesek és ennek a korcsoportnak a gyermekei kerültek. Ez a fiatal generáció még érti és alkalomszerűen beszéli a magyart, ám gyermekeik, a legjobb esetben is csak értik, de nem beszélik, vagyis nem tekinthetők magyar anyanyelvűeknek. Mindebből következik, hogy a falvakban egymás mellett élő etnikumok között - a maradékihoz hasonló folyamatok játszódnak le más szerémségi magyar közösségekben is - a nyelvi különbségekből adódó kommunikációs nehézségek eltűnőben vannak és ezáltal a kultúra átjárhatósága még inkább kifejezettebbé válik. Érdekes tereptapasztalat, hogy a törzsökös szerbek nagy többsége érti és beszéli is a magyart, de csak abban az esetben hasz­nálja a nyelvet, ha az egymásközti kontaktusban nyelvi nehézségek adód­nak. Rövid ottlétünk alatt különböző kizárási és bekebelezési technikákat ismerhettünk meg.10 * A maradéki példánál maradva érdekes volt megfigyel­ni, hogy a kis számú horvát közösség teljes mértékben kirekesztőén visel­kedett a faluközösségen belül, az általános gyanakvás jellemezte a családo­kat. Ugyanakkor kizárási technikát alkalmazott a magyarság és a törzsökös szerbség a legutóbbi délszláv háború idején betelepültekkel szemben. Vé­leményüket nem rejtették véka alá, még a kutatóval történt beszélgetéskor sem. Ezek az interjúk támasztják alá leginkább a megállapítást, miszerint az etnicitás nem eleve adott elemek tárháza, hanem egy hosszabb együttélési folyamat során jön létre, a kölcsönös megismerés függvényében.11 A vidék etnikai térszerkezetéről A történelmi Szerémség térbeli határai többször változtak a századok folyamán, a Duna és a Száva folyók határolta táj magyar lakosságát a török hódoltság alatt veszítette el, ám hozzá kell tenni, hogy a szájhagyományban megmaradt a hódoltságot túlélő lakosság emléke,12 ami arra enged követ­10 Bodó Julianna 1996.34-37. “ Bodó Julianna 1996. 37. 12 Égető Melinda 1990. 99.

Next

/
Thumbnails
Contents