Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Szűcs J.: Ház-család-ipar együttese a 20. század végén Csongrádon
134 Szűcs Judit zépiskolás, de versenyszerűen sportol, így nem marad ideje a boltban segíteni.) Csongrádon a Nagypál név fél évszázad alatt fogalommá vált a női fodrászatban. A szakmát először Szabó Ilona (sz. 1927.), Nagypál János édesanyja választotta. Szülei, Szabó Ferenc és felesége is jómódú gazdacsaládból származtak. Gyermekeik közül a fiúk szakmát tanultak, a lányok iparoshoz mentek feleségül. Ilona lányuk Németh Mihálynál, annak főtéri üzletében tanult 1941-től. A háború alatt már segédként dolgozott. A háború után férjhez ment, szült. Majd néhány év kihagyás után már 1954-ben üzlete volt a Széchenyi úton. Az akkori nevén Felszabadulás útja, mai nevén Fő utca és az Arany János utca sarkán álló épületet 1962-ben vásárolták meg (3. fotó). Itt alakult ki a Nagypál család ház-család-ipar együttese. Az alapító - ahogy említettem - az anya volt. A szakmában fia, Nagypál János (sz. 1949.) követte. N. J. apai nagyszülei kisbirtokosok voltak. Szőlőt, gyümölcsöst és kis szántóföldet műveltek. Apja kovácsnak kezdett tanulni, majd kőműves, művezető és végül építésvezető lett. A Nagypál rokonság férfitagjai mind építészmérnökök, statikusok lettek. Az 1949-ben született János fiú is a családi hagyományt követve építőipari technikumba akart menni, de saját bevallása szerint mozgékony gyermekként vidéken anyai felügyelet nélkül nem tanult volna. Anyja ezért magánál szerződtette. Az ipart igényesen művelő anya a fejlődést, képzést biztosító bemutatókra járt. így ismerte meg Holló Gyulát, aki ebben az időben (az 1960-as évek vége) a Magyar Fodrász Szövetség elnöke volt. Fia hivatalosan áthelyezett tanulóként az ő pesti, Galamb utcai üzletében dolgozott az évből 6-8 hónapot. Ilyenkor a fóti rokonoknál lakott, pontosabban szállt meg. Fót történetileg Csongrádhoz hasonlóan Károlyi birtok volt, a családnak ezt az ágát az uraság valamikor áttelepítette Fótra, a két településen élő rokonok generációkon keresztül tartották a kapcsolatot. Ez tette lehetővé N. J.-nek a szakma Pesten tanulását. A csongrádi tanuló Holló műhelyében még annak mesterével, Tóth Istvánnal is megismerkedett. Tóth az 1910-es években Párizsban tanult, sikeres fodrász lett Pesten. Virágkorában egyszerre 20-25 alkalmazottal is dolgozott. Ötemeletes házat vett a Városház és Kossuth utca sarkán. Az államosítás után tanítványánál húzta meg magát. Nagypál Jánost parókakészítésre is megtanította. Holló mellett beleszokott a versenyeken szereplésre. Az 1970-es években sikeresen vett részt versenyeken, az Alföld Kupára csapatfelkészítést is vállalt. Az ifjabbik Nagypál János felesége, Bánfi Erzsébet az anyánál lett tanuló, majd végzés után itt maradt. (A Bánfi családban a férfiak is iparosok, géplakatosok voltak.) A két azonos szakmájú fiatal összeházasodott. A Nagypál fodrászüzlet jó hírét, nevét, folyamatos működését az alapító anya (aki még a nyolcvanas évek végéig, nyugdíjasán is dolgozott hetente néhány
