Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)

NÉPRAJZ - Szűcs J.: Ház-család-ipar együttese a 20. század végén Csongrádon

132 Szűcs Judit matosan működik. A lakrész az anya halála után egy ideig üres volt, jelen­leg az egyik fiú, István lakja. Rájött, hogy kényelmesebb a lakóhellyel egy­bekötött családi munkahelyen dolgozni. A Füsti cukrászatot alapító házaspárnak három fia született, Lajos 1967- ben, István 1973-ban és („anyuka”, pontosabban az anyós kívánságára) András 1979-ben. Gyermekkorukban mindnyájan segítettek az apjuknak. A legidősebb, Lajos lett először cukrász. Érettségi után az apjánál tanult. Ist­ván nem akart cukrász lenni, pontosabban nem akart álló munkát végezni. Főiskolát végzett, élelmiszeripari mérnöktechnológus lett. Mire végzett, az 1990-es évek második felére visszafejlődött a magyar édesipar, nem kapott a végzettségének megfelelő munkát. Megpróbált a malomiparban dolgozni, de nem bírta a lisztport. Visszajött Szentesre a családi cukrászatba. Jelenleg Lajos és István is mestervizsgázott iparosok. A két nagyobb fiúhoz hasonló­an a legkisebb is segít az apjának, a fagylaltfőzést, krémfőzést csinálja szí­vesen. Jelenleg tanárképző főiskolára jár Szegeden. Tervezi, hogy átmegy az egyetemre. Várhatóan nem lesz cukrász. Ifjabb Füsti Molnár Lajos fia, Gergely 10 éves, cukrász akar lenni. Segít gyakran tanulás helyett is. (Például a nagyapjával karácsony előtt a mézes­kalács házikókat készítik.) Személyében már a második generáció nő fel a ház-család-ipar hármasságában. (Még akkor is, ha a cukrászat és a lakhely nincs mindig egy helyen.) A Szentesen kialakult fogyasztói körrel működő cukrászatok után az 1990-es évek közepétől Csongrádon a városközpontban is lett egy, majd néhány évig két cukrászdájuk. Mindkettő a feleség, Füstiné Kis Ilona vál­lalkozása volt. Az első az Erzsébet szálloda épületében, a második az Iskola utca sarkán. 2001 tavaszától csak az utóbbi működik. (Csongrádon műhely nincsen, a hagyományos cukrászsütemények a szentesi cukrászatban ké­szülnek. 1. fotó) Egy zöldséges bolt vezetése nem igényel a cukrászattal és a fodrászattal történetileg azonos szakipari végzettséget, de a ház-család-üzlet egységé­nek példaszerű megvalósítása miatt Pusztaiék zöldséges boltját is itt tár­gyalom. Hős Eszter (sz. 1931.) apja Hódmezővásárhelynek Kishomok nevű ha­tárrészén 11 holdon szőlővel, gyümölccsel foglalkozott, bolgárkertészetet alakított ki. A család nemcsak termelt, termékét el is adta, vitte a piacra. Lányuk ebben nőtt fel. 1948-ban a szülők termelőszövetkezeti tagok lettek. Lányuk a téesz irodán kezdett dolgozni, munka mellett gyors- és gépíró tanfolyamot végzett. A megyei tanácsra, majd a csongrádi bútorgyárba került. (Csongrádra jött férjhez, Pusztai István felesége lett.) A Tisza Bú­toripari Vállalat az 1970-es években az országban több telephellyel működő vállalat lett Csongrád központtal. Pusztainé Hős Eszter közgazdasági tech­

Next

/
Thumbnails
Contents