Szent István emlékezete falikárpitokon 1938-2000 (Szeged, 2001)

Pálosi Judit: Szent István kárpitok

A tervek másik sorozata a szabadba viszi a jelenetet. Köztük az egyik változaton az érkező követeket vára kapujában fogadja a koronás uralkodó. Itt nagy számú figurát alkalmaz Ferenczy Noémi, elrendezésük esetleges, kiérleletlen, viszont a kompozíció olyan elemei, mint a háttér hegyvonulata, az enyhén emelkedő talajon haladó színes köpenyes férfiak csoportja, vagy az alacsony kőfal előtt álló lovak később feltűnnek a végleges változaton.

Egy további akvarellen az interieurben elképzelt jelenet kerül természeti környezetbe. Ebben a kompozícióban egyetlen oszlop utal csak a hatalom jelképére, a palotára. A jelenetet dombtetőre, hegyvidéki tájra vetítette át a művész. Alakjainak mérete és elrendezése teljesen egybevág a kőfal-hátterű megoldások egyikével. Az ott különböző lépcsőfokokon álló alakokat kényszeredettség nélkül

transzponálhatta az emelkedő hátú dombra.

Csak rajzvázlata ismeretes mindeddig két kompozíciós ötletnek, melyek réten felvert sátra előtt állva ábrázolják Szent Istvánt. Ferenczy Noémi hamar túllépett ezen az elgondoláson, akvarell-tervet már valószínűleg nem is készített. E rajzok egyike mégis számot tarthat érdeklődésünkre, mivel kiindulást tartalmaz a megvalósult kárpithoz pld. a király alakját hangsúlyozó képelem, a sátor (amiből később baldachin lesz), s a jövevények csoportját aszimmetrikusan kettéosztó elrendezés.

Egy esztendővel később a munka a befejezéshez közeledik, Ferenczy Noémi erről így értesíti Tolnay Károlyt: „Ha minden jól megy, január végére befejezhetem. Akkora szövésen 11 hónapig dolgoztam lészen, és a terven 3 hónapig, ezalatt semmi mást nem csináltam, furcsa ugye? Mintha nem volnék ezalatt"'2

25