Szent István emlékezete falikárpitokon 1938-2000 (Szeged, 2001)
Pálosi Judit: Szent István kárpitok
Domanovszky Endre Szent István, Szent Imre, Odilo apát Szerzeteseket országába hívó, püspökségeket alapító királyunk trónusán ülve, koronával a fején, arany szegélyű ünnepi bíborban foglal helyet Domanovszky Endre kárpitjának közepén. Az őt körülvevő alakok szimmetrikus elrendezése, egyáltalán, a teljes kompozícióra jellemző szimmetria megalapozza a kárpit kimért ünnepélyességét. A királyi bíbor pedig színbeli szervező központja az alap domináns zöld foglalatában megjelenő eleven kisebb színfoltok együttesének. A kárpit tartalmi felépítése egyháztörténeti felkészülést mutat. írásos dokumentumot egyelőre nélkülözvén, csak feltételezzük, hogy a művész egyházi útmutatást kapott a szereplők kiválasztásához, megfelelő hangsúlyozásához, illetve a kárpiton szereplő latin nyelvű feliratokhoz. Ami viszont a részletek pontosságát illeti, abból a művészi gondolat alakulása során egyre fokozódó alkotói érdeklődésre következtetünk. A kárpitot feltehetően a pécsi egyházmegye püspökségének szánta a megrendelő, a király központi alakja körüli motívumok részben közvetlenül magára a pécsi püspökségre utalnak, részben távolabbi kapcsolatokat idéznek Szent Istvánnak pogány népe megtérítésére, a magyaroknak a keresztény Európához való csatlakozása érdekében tett első nagy jelentőségű intézkedéséről Nagy Legendájában (1077) ez olvasható: „...követekkel, levelekkel mindenfelé hírül adta kívánságát. Erre sok pap és egyházi személy, kit a vigasztaló Szentlélek ösztökél, úgy határoz, hogy elhagyva székhelyét, vándorútra kél... Mindenfelé megvetik a szent egyházak alapjait, emelik a kanonokok klastromjait, virágzásnak indulnak a szerzetesi regulában élő közösségek." Szent István benedekrendi szerzeteseket hívott az országba, hiszen tanítómesterei „...a Cluny ben kivirágzott s onnét európa szerte szétáramló szellemi irányzat hívei és tanítványai voltak... Szent Benedek fiai az alapító útmutatása szerint érdemes gazdasági, népsegítő, térítő, oktató, tudományos munkát végeztek."7) Az államalapító magyar király kortársa volt a Cluny szerzetesek 300 évvel később szentté avatott apátja, Odilo. Az ő nevéhez fűződik a szerzetesi élet újjászervezése, a híres Cluny reform. Szent István kapcsolatot keresett a benedekrendi kolostorok szellemi központjával, Clunyvel és apátjával. Odilo apátnak a magyarok szent ereklyét kérő királyához írt, fennmaradt válaszleveléből idézünk: „Az Isten békességes szolgájának, István uramnak, ki legalázatosabb a királyok között, Odilo kívánja, hogy eljusson a mennyek királyához és országába. Hogy lelketekben mily nagy érzelmek áradoznak isteni vallásunk tisztessége iránt, csaknem az egész világ hangos szóval hirdeti immár..."8 azaz Európa elismerte és befogadta Szent István népét. Odilo apát alakja Domanovszky Endre kárpit-triptichonján a jobb oldali képmezőben álló, glóriás, kámzsás öltözéket viselő, kezében könyvet tartó férfialak. Szerzetes voltát ruháján kívül a mögötte lévő térdeplő és a szerzetesi cellára utaló kis félköríves ablak hozza a né18
