Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Szalontai Csaba - Tóth Katalin: Ekőzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról
Előzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról valószínűleg családi temetkezés egy központi árkon belül, a sírok között végzett áldozati szertartásokra utaló nyomok — és jelenségeket sikerült megfigyelnünk, illetve dokumentálnunk, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak a szarmaták társadalmi struktúrájának, hitvilágának és bevándorlási útvonalának kérdéséhez. A temetőrészlethez tartozó hasonló korú objektumok egy része (elsősorban a jól keltezhető római tárgyak alapján) a településen belül minden bizonnyal elkülöníthető. A temetőrészlettel ellentétben a település igen hosszú életűnek tűnik, a Kr. u. 2. század 2. felétől indul és a kései szemcsés-korongolt kerámia alapján valószínűleg belenyúlik a Kr. u. 5. századba. A teljes feldolgozás szempontjából alapvető kérdés, hogy a település belső kronológiája mennyire dolgozható ki. Az eddigi restaurálás során nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző objektumokban talált cserepek több esetben egyazon edényhez tartoznak, így az egykorú objektumok egy része meghatározható. Tehát a Vaday Andrea által a szarmata kori telepkutatásban elsőként alkalmazott módszer (VADAY 1996, Fig. 29-34) a mi esetünkben is felhasználható. A további „finom kronológia” meghatározásához jó kiindulási alapot szolgáltat három tényező: 1. A késői, Kr. u. 4. század 2. felére, 5. századra tehető objektumok a kerámia alapján viszonylag jól leválaszthatók. 2. Nagyon kedvező a lelőhely földrajzi fekvése. Viszonylag közel található a Maros torkolatvidékének a tiszai átkelőhely miatt stratégiai fontossággal bíró területéhez. A már említett Aquincum- Szeged út mellett ide vezet egy másik fontos római kori kereskedelmi útvonal is, amely Lugiótól (Du- naszekcső) indul és Szegeden át a Maros déli oldala mentén egészen Apulumig (Álba lulia/Gyulafe- hérvár) vezet (GABLER 1968, 212; GABLER-VADAY 1986, 47). Ezen kereskedelmi útvonalak közelségének következtében igen nagy mennyiségű a lelőhelyen előkerült római import áru —- terra sigillaták, mázas kerámiák, amfora töredékek —, ezek jó támpontot nyújtanak a keltezéshez. 3. A feltárás nagy valószínűséggel érintette a faluközpontot. A település központi részén — elsősorban az északról számított 80 és 400 méter közötti szakaszon — igen nagy az objektumok sűrűsége, így sok az egymást metsző objektum is, ez szintén segíthet a belső kronológia tisztázásában. A megfigyelt jelenségek közül rendkívül fontos lesz a továbbiakban a „nagy árok” funkciójának tisztázása. A leletanyag értékelése, a tervezett terepbejárás és a légifelvételek nyilvánvalóan olyan új információkat fognak nyújtani, ami közelebb vezethet a kérdés megnyugtató tisztázásához.40 IRODALOM BALOGH s. a. Balogh Cs.: Késő szarmata telep feltárása Dusnokon. A szarmata korifüstölőkről. In: A népvándorlás kor fiatal kutatóinak 9. konferenciája. Pécs s. a. BÁNFFY-GOGÁLT AN-HORV ÁTH-NAG Y-V AD A Y 1999 Bánffy E. - Gogältan, F. - Horváth F. — Nagy A. - Vaday A.: Régészeti objektum- és anyagleírások. In: Kompolt-Kistér. Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely. Leletmentő ásatás az M3-as autópálya nyomvonalán. A Neolithic, Bronze Age, Sarmatian and Avar site. Rescue excavation at the M3 motorway. Heves Megyei Régészeti Közlemények 1999, 13-128. BÖKÖNYI 1984 Bökönyi S.: Szarmata állatcsontle- letek Biharkeresztes-Artánd-Nagy- és Kisfarkas- dombon. — Animal Remains from the Sarmatian Settlement of Biharkeresztes-Artánd-Kis and Nagy- farkasdomb. DMÉ 1982 (1984) 251-265. DINNYÉS 1997 Dinnyés I.: A Nyáregyháza 6. és 16. lelőhely szarmata házai. In: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. Szerk.: Korkes Zs. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4 (1997) 367-373. GABLER 1968 Gabler D.: Terra sigillaták a Ke- let-Pannóniával szomszédos barbaricumban. A barbaricum importjának néhány kérdése. —Sigilla- ten im Ostpannonien benachbarten Barbaricum. ArchÉrt 95 (1968) 211-242. GABLER-VADAY 1986 Gabler, D.-H. Vaday, A.: Terra Sigillata im Barbaricum zwischen Pannonien undDacien. Fontes ArchHung, Budapest 1986. GALLINA 1997 Gallina Zs.: Szarmata temetőrészlet Kiskunfélegyháza-Kővágóéren (M5 autópálya 147. lelőhely). MKBKM 1995-1996 (1997) 61-71. GALLINA 1999 Gallina Zs.: A kiskunsági Ördögárok. In: Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Szerk.: Szakái A. Thorma János Múzeum Könyvei 3 (1999) 67-82. HAJDÚ-NEPPER-MÁTHÉ-RACZKY-KRIVECZKY -CSÁNYI-TÁRNOKI 1997 Hajdú Zs. - M. 40 A cikket Istvánovits Eszter lektorálta. Munkáját köszönjük. 67
