Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Szalontai Csaba - Tóth Katalin: Ekőzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról

Előzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról

dául a Duna-Tisza közén Bajától indulva a halasi határon át a Körös torkolatáig, majd onnan a Körös északi partján egészen Erdélyig. Kiskunhalas határában 1980-ban Patay Pál vezetésével átvágták az árkot. Ezen a szakaszán mélysége 125 cm, szélessége 3,5 m volt, töltést egyik oldalán sem lehetett megfigyelni (GALLINA 1999, 69-73). Tehát méreteit tekintve a mi árkunk is lehetne ehhez hasonló erődítési rendszer része, továbbá a sánc hiánya sem mond ennek ellent, hiszen az időközben elpusztulhatott.31 Gallina Zsolt feltételezi, hogy a Lu- gio/Dunaszekcső-Csongrád közötti római kori kereskedelmi útvonal, amely a Lugio-Szeged közötti útvonalról ágazhatott le, az előbbiekben bemutatott Duna-Tisza közi erődítési rendszer északnyugati oldalán haladt. Ennek kapcsán felveti, hogy további kutatásokat igényel annak vizsgálata, hogy mi volt a pontos viszony ezen útvonal és az erődítés között, szerepet játszott-e az erődítés az útvonal védelmében, vagy attól független volt mind térben, mind időben (GALLINA 1999, 79-80). Ugyanezek a kérdések a mi árkunk kapcsán is felvethetők, hiszen a lelőhely a Lugio-Szeged, illetve Aquin- cum-Szeged útvonalak közelében helyezkedik el.

A TEMETŐ

A szarmata kori település utolsó objektumait „elhagyva” jelentek meg az első sírok az autópálya nyomvonalának 161,620 kilométerénél és folytatódtak egészen a 161,700 kilométerig. A sírok között a szarmata kori településhez tartozó objektumokat már alig találtunk, csak a már bemutatott „nagy árok” folytatódott ezen a szakaszon is (ld. melléklet). Összesen 24 sírt tártunk fel,32 közülük 4 ún. körárkos temetkezés volt. A mintegy 80 méter hosszan a nyomvonalba eső temetőrészleten belül a temetkezések nagyobb része (14 sír) egy — még a Maty-ért kísérő magaspartból is mintegy 1-1,3 méterre — kiemelkedő dombon koncentrálódott. Az 1594., 1610. és 1697. számú, árokkal körülvett sírok egy megközelítőleg Ny-K irányú sorban helyezkedtek el. Az 1697. számú sírt kör alakú árok (1696. objektum) kerítette, déli bejárattal. Az 1594. és 1610. számú sírt szögletes árokkal (1593. és 1609. objektum) kerítették el, szintén délen kialakított bejárattal (7. kép 2).33

Mind helyzetét, mind méretét és kialakítását tekintve kiemelkedő helyet foglal el a temetőrészletben az 1627. számú körárkos temetkezés. A már említett domb központi, legmagasabb részén található, déli és nyugati oldalánál koncentrálódik a feltárt sírok közel fele, 11 temetkezés. A körárok mérete jóval meghaladja a többi árkos temetkezését,34 belső átmérője E-D irányban 15 méter, Ny-K irányban kb. 14 méter. A szokásos déli bejáraton kívül a délnyugati oldalán is van egy bejárata.35 A körárok által körbezárt területen 3 temetkezés került elő, középen egy felnőtt (1628. objektum), két oldalán két gyermek (1626. és 1629. objektum) sírja. Valószínűleg családi temetkezés lehetett (7. kép l).36

A sírok sehol nem vágták egymást, mindössze a központi sírokat kerítő 1627. számú körárkot ásták rá az 1642. számú sír északi szélére. Valamennyi sír D-É tájolású, a halottakat hanyattfekvő, nyújtott helyzetben temették el, lekerekített sarkú tégla31 Kétséget az ébreszthet, hogy a feltárt árokszakasz északi vége közel derékszögben nyugat felé kanyarodik. Kérdéses, hogy egy nagyobb erődítési rendszer változtathat-e ilyen hirtelen irányt, és ha igen, miért.

32 Feltártunk továbbá 3 olyan objektumot (1619., 1643. és 1647.), amelyek formája sír alakúvolt, a temető rendjébe is illeszkedtek, de semmiféle leletanyag nem került elő belőlük. Kérdéses, hogy sírokvoltak-e. Az 1619. objektum nyugati széléhez egy tűzhely (1618. objektum) kapcsolódott. Továbbá a településen került elő a már bemutatott két csontváz, ezek azonban nagy valószínűséggel nem a temetőhöz tartoztak.

33 A szögletes ároktípus viszonylag ritkán fordul elő a szarmata kori temetőkben. Hasonlót ismerünk például Tiszavasváriból (ISTVÁNOVITS 1990, 88) és Endrőd-Szujókeresztről (VADAY-SZÖKE 1983, 103, 121). A sírok körülárkolásának szokásával kapcsolatban éles vita folyik a korszak kutatói között az árokfunkcióját illetően. Az egyik vélemény szerint minden esetben halmos temetkezést jelez, s az árok mindössze földnyerésre szolgált (VÖRÖS 1985, 154-157; VADAY 1989, 197), mások szerint a kurgán-körárok összefüggés nem egyértelmű, az ároknak szakrális funkciója volt (KULCSÁR 1990, 33; KULCSÁR 1991, 19).

34 Ezek átmérője Ny-K irányban 5,3 méter és 7,5 méter, E-D irányban 5,1 méter és 8,4 méter között változik.

35 Elképzelhető, hogy eredetileg a délkeleti részén is volt egy bejárata, azonban, mivel a 25-26. számú árkot ezen a részen ráásták a körárokra, ezt már nem lehet megállapítani.

36 Hasonló családi temetkezést közölt Vörös Gabriella Sándorfalva-Eperjesről, ahol az árok által közrefogott terület közepén eg)’ férfi, két oldalán egy-eg)> gyermek sírja volt (VÖRÖS 1985, 129, 136-140).

65