Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Szalontai Csaba - Tóth Katalin: Ekőzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról

SZALONJAI Csaba - TÓTH Katalin

3-5x2-4 méter között változott (3. kép 1). Szerkezetükre — melyre a cölöplyukak elhelyezkedéséből következtethetünk — a sokszínűség jellemző.14 Bejáratot egyik épületnél sem lehetett megfigyelni. Ezzel szemben a legtöbb esetben meg tudtuk figyelni a padlót, amit gyakran — esetenként többször is — megújítottak: a legtöbb sározási réteget az 1399. házban figyeltünk meg, szám szerint hetet. Több épületben találtunk tárolásra szolgáló vagy munkagödörként funkcionáló kisebb gödröt (3. kép 2). Az épületek többségében nem volt nyoma semmiféle tüzelőberendezésnek. Mindössze három alkalommal találtunk az épülethez tartozó kemencét.15 A 899. számú épület délkeleti sarkához kapcsolódott a 900. számú kemence. Egy másik kemence (128. objektum) a 74. számú ház északi széléhez csatlakozott (3. kép 3). Ez az épület abból a szempontból is különlegesnek tekinthető, hogy délkeleti felében, a padló felett 2—3 crn-rel egy kis termetű kutya csontváza, délkeleti sarkában pedig a padló felett 15 cm-rel egy lókoponya került elő. Valószínűleg az 1200. számú épülethez tartozhatott a déli széléhez kapcsolódó, 1341. számú kemence. Ez az épület is különlegesnek számít olyan szempontból, hogy feltárása során középső része déli felének a betöltésében egy hanyatt, nyújtott helyzetben, D-E irányítással elhelyezett emberi vázat (1322. objektum) találtunk.16

Cölöplyukak

A feltárás teljes területén kerültek elő többé-kevés- bé szabályos elrendezést mutató cölöplyukak. A legszabályosabb elrendeződést az 1140-1149. szá- rnúak mutatják (3. kép 4). Téglalap alakú kb. 12,5x12 m-es területet határolnak körbe a 25-26. árok nyugati széle mellett. Sajnos az egykori épület keleti oldalát nem találtuk meg, ugyanis a későbbi 25-26. árok megsemmisítette azt. Sem padló, sem omladék vagy tűzhely nem került elő a közelükben, egy föld feletti — talán gazdasági — épület maradványai lehetnek.17

Kemencék

Amint erre az előbbiekben már utaltunk, a szarmata kori kemencéket legtöbbször a földbe mélyített épületektől elkülönülten, a szabad téren találjuk meg. Lelőhelyünkön összesen 54 szabadtéri kemencét tártunk fel.18 A település teljes területén előfordulnak, azonban inkább a falu keleti, víz felőli oldalán sűrűsödnek. Kialakításuk meglehetősen egységes, valamennyi vájt kemence lehetett. Többségük ún. „kemencebokor” része, vagyis egy-egy előtérgödörből egyidőben vagy egymás után több kemencét is működtettek (4. kép l).19 Előtérgödreik szabálytalan kör vagy ovális alakúak, mélységük 1,5—2 méter között változik (4. kép

2). A kemencék alját rendszerint cseréptöredékekkel rakták ki, a jobb hőtartó képesség elérése érdekében. Gyakori jelenség, hogy olyan edényeket

14 Legutóbb Dinnyés István foglalkozott a változatos szarmata kori földbe mélyített épülettípusokkal a Nyáregyháza 6. és 16. lelőhelyen feltárt objektumok közlése kapcsán (DINNYÉS 1997).

15 A szarmata kori félig földbe mélyített épületekre általánosan jellemző, hogy igen ritkán kerülnek elő bennük kemencék vagy tűzgyújtásra utaló nyomok. Még az újabb, nagy>felületűfeltárásokon is, amelyeken nagyszámú ilyen épület került elő, csak néhányhoz kapcsolódik tűzhely vagy kemence. Például Kiskunfélegyháza-Izsáki út lelőhelyen (WICKER 1995, 200) és Kompolt-Kistéri-tanyán (VADAY1999, 197) két-két házban került elő középső tűzhely, Polgár-Kengyel-köz lelőhelyen, ahol 22 földbe mélyített épületet tártak fel, szintén csak néhányban találtak tűzhelyet vagy kemencét (HAJDÚ-NEPPER-MÁ- THÉ-RACZKY-KR1VECZKY-CSÁNYI-TÁRNOKI1997, 106).

16 Ezen kívül még egy embercsontváz került elő a település területén. A 25-26. számú árok nyugati felének aljában egy szintén háton, nyújtott testhelyzetben, D-E irányítással elhelyezett embercsontvázat (1537. objektum) bontottunk ki, melynek koponyája hiányzott. A szarmata kori telepeken — noha nem gyakran —•, de előfordulnak emberi maradványok, csontvázak. Például Kompolt-Kistéri-tanyán egy hulladékgödörben egy csontváz (VADAY 1996a, 5), Tiszaladányban egy félig betöltött szemétgödörben 2 férfi csontváza (LOVÁSZ 1992, 38-39, 6. kép) került elő. A közelmúltban Vaday Andrea gyűjtötte össze a szarmata kori telepeken előkerült embercsontvázakat (VADAY 1997).

17 A föld feletti épületek és lakóházak nem ismeretlenek a szarmata kori telepeken, bár nem túl gyakran kerülnek elő (VÖRÖS 1998, 60-61, 6-7. kép).

18 Ezek a következők (elől a kemence/ék száma, zárójelben az előtérgödör száma): 19+238 (40), 65+519 (46), 66+397+595 (67), 51 (52), 55., 65-67., 75-78., 81. (55), 101. (102), 128. (74), 145. (144), 215+216+217.+523+524 (300), 238., 242+426+429(241) 325. (142), 369. (369), 397., 404. (400), 427+500(78), 455+676(454), 483+484(482), 1291+1330. (1292), 1335. (1334), 1341. (1201), 1400+1488 (1489), és az 1461. (1462) objektum.

19 A legtöbb kemence — 6 darab — a 300. számú előtérgödörhöz csatlakozott.

62