Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Szalontai Csaba - Tóth Katalin: Ekőzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról

Előzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról

összesen 55 099 m2-t kutattunk meg.8 Az előkerült régészeti objektumok száma 1708.9 Ezek közül 3 kora bronzkori urnás temetkezés, 21 késő középkori településobjektum, a többi pedig — néhány újkori beásástól eltekintve — a szarmata korra keltezhető településobjektum és temetkezés volt.

A feltárt 1050 méter hosszúságú területet négy nagyobb egységre oszthatjuk (ld. melléklet). Az első és egyben a legnagyobb egység a szarmata település volt, mely az autópálya nyomvonalán a 160,900 km-től mintegy 720 méteren át tartott. A következő egység a szarmata temető volt, mely a 161,400 krn-nél kezdődött és a 161,700 km-ig tartott. A temető utolsó sírjait elhagyva csak a 25-26. számú, nagy árokrendszerünk maradt, végül pedig a 161,840 km-nél az árokrendszerrel együtt egy középkori településmaradványt is feltártunk.

A SZARMATA KORI TELEPÜLÉS

A szarmata kori település az autópálya nyomvonalának 160,900 kilométerétől mintegy 720 méteren át, a 161,620 kilométerig tartott,10 és a nyomvonalba eső területének mind az északi, mind a déli szélét sikerült meghatározni. Nyugat-kelet irányú kiterjedésére vonatkozóan csak a terepbejárás — mint az előbbiekben már láthattuk, meglehetősen bizonytalan — adataira támaszkodhatunk. Ezek alapján a település kiterjedése megközelítőleg 720x100-150 méter, vagyis körülbelül 72 000-108 000 m2 lehetett, amelyből közel 40 000 m2-t tártunk fel. Ez jelenleg a legnagyobb megkutatott településrészlet a szarmaták alföldi szállásterületén.11 A településjelenségek sűrűsége a lelőhely északról számított 80 és 400 méter közötti szakaszán volt a legnagyobb, ez a terület minden bizonnyal a település központi részéhez tartozhatott. Ettől mind észak, mind dél felé jelentősen csökkent a feltárt településjelenségek száma, az egyes objektumcsoportok között nagyobb „üres” felületek jelentkeztek (ld. melléklet).

A településen az alábbi objektum típusok kerültek elő:

Félig földbe mélyített épületek

A lelőhelyen 19 félig földbe mélyített épületet tártunk fel.12 Közülük néhány két sorban, mintegy utcát képezve helyezkedett el.13 Valamennyi épület téglalap alakú, félig földbe mélyített volt, méretük

8 A feltárást ún. iszapoló kanalas markolóval és teherautókkal végeztük, illetve, ahol a humuszvastagság ezt megkövetelte, ott szkréperládával vékonyítottuk azt. A kézi munkát átlagosan 20-40fővel végeztük.

9 Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a feltárás során minden olyan régészeti jelenség, amely önmagában értelmezhető egység volt, önálló objektumszámot kapott. Ezáltal a településjelenségek—és az előkerült leletanyag—számító- gépes nyilvántartása egyszerűbbé vált. Ebből adódóan azonban egy-egy településjelenség összetartozó részei (pl. a ház és a hozzá tartozó cölöplyukak, a kemence vagy füstölő és a hozzájuk kapcsolódó gödrök, árkos temetkezésnél a sír és az árok stb.) külön objektumszámot kaptak. Vagyis a feltárt objektumok száma nem teljesen azonos az ún. települési vagy temetői egységekkel.

10 Ezen a területen tártuk fel az összes objektum mintegy 80%-át.

11 Az utóbbi években a különböző beruházásokhoz kapcsolódó leletmentések során több, igen nagy kiterjedésű szarmata kori településrészlet került elő. Többek között az M5 autópálya nyomvonalának Bács-Kiskun megyei szakaszán, Kiskunfélegy- háza-Izsáki úton (WICKER 1995; WICKER 1997), Lajosmizse határában (KULCSÁR-VÖRÖS 1989) és Kiskunfélegyháza-Kővá- góéren (GALLINA 1997,61), az S-9jelű út nyomvonalán Fájsz és Dusnok között (PINTÉR 1998), az M3 autópálya nyomvonalán Hajdú-Bihar megyében Polgár-Kengyel-köz lelőhelyen (HAJDÚ-NEPPER-MÁTHÉ-RACZKY-KRIVECZKY-CSÁNYI-TÁRNOKI 1997), Heves megyében Kompolt-Kistéri-tanyán (VADAY1999; BÁNFFY-GOGÁLTAN-HORVÁTH-NAGY-VADAY1999), illetve Békés megyében Gyomán (VADA Y1996). Ezek leletanyagának feldolgozása jelentős eredményeket hozhat a szarmata kor településkutatásában.

12 Ezek a következők: 74. (253, 286, 288), 100. (316, 346), 200. (421, 434), 221. (417-420, 438), 226., 293. (592-594), 800. (1135, 1169-1176), 899. (900), 1000., 1100. (1215-1217), 1200. (1201, 1322, 1324, 1341), 1399., 1416., 1500. (1649- 1653), 1521. (1592, 1604,1605, 1611), 1535. (1631-1637), 1545. (1612), 1554. (1658-1667) és 1562. (1670-1673) objektum. Az objektumok száma után zárójelben azokat a további objektumokatjelezzük, melyek a feltárás közben önálló számot kaptak, de szerves részei az adott településjelenségeknek.

13 A 293. (592-594), 226., 221. (417-420, 438) és 200. (421, 434), valamint a 74. (253, 286, 288) és 100. (316, 346) számú. Hasonló jelenségetfigyeltek meg például Polgár-Kengyel-köz lelőhelyen, ahol 8földbe mélyített épület az egykori folyómederrel párhuzamosan szabályos utcasort alkotott (HAJDÚ-NEPPER-MÁTHÉ-RACZKY-KRIVECZKY-CSÁNYI-TÁRNOKI1997, 106).

61