Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Gallina Zsolt: Tüzelőberendezések egy szarmata településen (Kecskemét-Belsőnyír, M5 autópálya 52/E lelőhely)
GALLINA Zsolt 2; 9. kép 3).14 Megjegyezzük azonban, hogy az általunk feltárt kemencék egyikét sem tartjuk biztosan — és főleg nem kizárólagosan — edényégető- nek. Ez csupán a fenti jellegzetességekből fakadó funkcionális alternatívaként vetődött fel. Eddig kevés szarmata lelőhelyről ismerünk biztosan edényégető kemencét. Ezek a következők: Gyula-Kálvária-dülő (1MPLOM 1935, 234-235), Hód- mezővásárhely-Új város, Francziszti téglagyár (PÁRDUCZ 1937, 78-84), Versec-Crvenka/Vrsac (Yu) (RASAJSZKI 1957,39-66), Nagymágocs-Paptanya (VÖRÖS é. n.b, 18-22), Sándorfalva-Eperjes (VÖRÖS é. n. 25-29; VÖRÖS é. n.a; VÖRÖS 1984, 147-154), Kunszent- márton (VÖRÖS é. n.a, 27; VÖRÖS 1984, 147), Kengyel-Part I. (CSEH 1999, 70-71). Néhány gödörből vassalak, sőt egy vasbuca töredéke (40. gödör) is előkerült. Vasolvasztó kemencére utaló egyéb közvetett nyomot azonban nem találtunk.15 III. Házbeli kemence: a 30. ház kemencéje feltehetően fűtő funkciót láthatott el. Alkalmilag azonban süthettek e kemencében, amire a sütőkemencékkel való szerkezeti egyezése utal (3. kép 3-4). IV. Füstölők: a lelőhelyen talált füstölők pontos funkciójára a széles körben fellelhető néprajzi párhuzamokban kereshetjük meg a választ. A mesterséges szárítást, aszalást a zempléni falvakban még e században is sütőkemencében, földbemélyített aszalóban, földfeletti szabadkemencében és aszalóházakban végezték. A lelőhelyünkön található füstölővel szerkezetileg erősen rokon a földbemélyí- tett aszaló, aminek volt egy nyaka vagy tűzelőtere és szárítómedencéje füstelvezető kürtővel vagy kürtő nélkül. Működésének a lényege a következő volt: a tüzelőtérben meggyújtott lassú tűz lángja megkötődött és csak a füst került a szárítómedencébe, erre erősítették a füstölnivalót tartó lészkát. A medencéből füstelvezető nyílás engedi ki a füstöt, de lezárásával áramoltatni is lehet a füstöt. A gyümölcsaszalás mellett használhatták hús, kender, gabonamagvak szárítására is. E berendezéseket, nagy tűzveszélyességük miatt, a gazdasági udvartól távolabb helyezték el (DOBROSSY 1969,519-527). A lelőhelyünkön talált füstölők hasonló funkciót tölthettek be. A tüzelőhelyet és aszaló/fíistölő objektumot föld alatti kürtővel kötötték össze (6. kép 4, 8. kép 3). A tüzelőtérben keletkezett füst a kürtőben lehűlve, egyenletesen fejtette ki hatását (KŐHEGYI-VÖRÖS 1992, 91-96; VÖRÖS 1997, 61-62). A füstölőt hal-, húsfüstölésre, vadgyümölcsök tartósítására, szárításra használhatták (VÖRÖS 1984, 19; VADAY 1996, 106-109). KÜLSŐ TÜZELŐBERENDEZÉSEK A TELEPEN A szabadtéri tüzelőberendezések általában a települések külső övezetében helyezkedtek el, ahol ezek az objektumok házakhoz tartoztak vagy azoktól teljesen függetlenek voltak és a település egy elkülönített részében készítették el őket (2. kép). Ez utóbbinak főleg tűzbiztonsági okai lehettek (WICKER 1995, 199-206; HAJDÚ-NEPPER-MÁTHÉ-RACZ- KY-KRIVECZKY-CSÁNYI-TÁRNOKI 1997, 106-109). Néhány lelőhelyen mindkét eset előfordult. Kis- kunfélegyháza-Izsáki út, M5 AP 125. lelőhelyen a külső tüzelőberendezések a település házainak közelében és a külterületen, valamint az „állattartás színterén” szintén megtalálhatók voltak (WICKER 1997, 76). Polgár-Kengyelközben a jól tagolt belső felépítésnek megfelelően a tűzhelyek és a kemencék a házakhoz tartoztak vagy azoktól függetlenek voltak, az ipari és élelemtartósító kemencék, füstölők a telepek szélén, illetve folyóközeli parti sávban helyezkedtek el (HAJDÚ-NEPPER-máthé-RACZ- KY-KRIVECZKY-CSÁNYI-TÁRNOKI 1997, 106-109). Az általunk feltárt lelőhelyen a tüzelőberendezések egymás közelében, az egykori szarmata falu szélén helyezkedtek el. A feltárt 8000 m2-en mintegy 45 m hosszúságú és 30-35 ni szélességű területen belül találhatók a fenti objektumok (2. kép).16 A terepbejárások alapján úgy tűnik, hogy egy nagy 15 Szarmata vasolvasztó műhely Nagymágocs-Paptanyáról ismert (VÖRÖS 1997, 62-63), és feltételezések szerint Bihar- keresztes-Artánd-Nagyfarkasdombon hasonló került napvilágra (NEPPER 1985, 166). Soroksáron egy 170 cm átmérőjű, jól kitapasztott, üreges, vassalakos kemencét bontottak ki, amit az ásató hevítő vagy vasolvasztó kemencének feltételezett (PETŐ 1991, 223). Több szarmata lelőhelyen is került elő objektumból vassalak, így például Gyomán (VADAY 1997, 186. ábra), Kiskunfélegyháza-Izsáki út M5 AP 125. lelőhelyen (WICKER 1995, 201). 16 A tüzelőberendezések közül legdélebbre fekvő 167. külső kemence és a tőle északra levő többi hasonló objektum között 25-35 m hosszú, fel nem tárt rész található. Az alatta levő gázvezeték és a 2-2,5 m magas rátöltés alatt még számos tüzelő- berendezés helyezkedhetett el. 42
