Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Polgár Szabolcs: Városfejlődés a kora középkori Kelet-Európában. A Volga melletti kazár főváros létrejöttének kérdése
POLGAR Szabolcs rászán és Belső-Ázsia felől. A Volga-torkolat viszonylag közel esett Hvárezmhez, amelynek jó kapcsolatai voltak Kazáriával a 9-10. században, és a Hvárezmből Kazáriába vezető út a Kaszpi-ten- ger északi partját érintette, itt érte el a Volgát. A kereskedelem adóztatásából származó jövedelmek jelenthették a vonzerőt az uralkodói székhely helyének megválasztásában. Ilyen kedvező helynek tűnhetett a Volga-torkolatvidéke, így ugyanis mindkét, délről, illetve keletről-délkeletről a Volgához vezető fő kereskedelmi utat ellenőrzés alatt lehetett tartani. Feltehetően ugyanez a kedvező földrajzi helyzet késztette az Arany Horda kánjait „saját” fővárosuknak a Volga alsó szakasza mellé telepítését is (FJODOROV-DAVIDOV 1983, 92). Nem tudjuk pontosan, hogy volt-e már korábban is valamilyen település a későbbi Etil helyén. Valamilyen településsel számolni lehet, erre utaló adatot találunk az örmény földrajzi leírásban. A bizánci püspökségi jegyzékben szerepel az Etili Püspökség neve, és egy ide tartozó rövid megjegyzés az Etil folyónál várat említ, de az nem derül ki belőle, hogy a kazár kagán székhelye lenne. Ibn Hurdádbih leírása (845 vagy 885 körül) már a Volgái kazár fővárosra vonatkozik.16 Ekkor azonban a muszlim szerzők még nem nevezik Etilnek. Ez utóbbi forráshely azt állítja a rusz kereskedőkről, hogy ha a „saqälibafolyójá”-n, a Tanaiszon hajóznak, a kazárok fővárosába jutnak el (LEWICKI 1956, 76). Ez alapján vélte Kmoskó, hogy itt a Donról van szó és a 9. században a kazár főváros a Donnál volt. Etil csak a 10. században lett főváros (KMOSKÓ 1997, 122,384. j.). Lewicki a szövegben szereplő „Tanais”-nak olvasott arab szóalak „Atil”-v& javítását javasolta (LEWICKI 1956, 133), amit általában elutasítanak (pl. GOLDEN 1980, 226; NOVOSELCEV 1990, 186). Ibn Hurdádbih más helyen is említi Hamllh városát és folyóját, amiről azt állítja, hogy a Kaszpi-tengerbe ömlik. Ez a forráshely elárulja, hogy a nevezett város a Volgánál volt.17 A Vol- ga-melléki kazár főváros keletkezését általában úgy magyarázzák, hogy eredetileg nomádok téli szállása volt, amely a későbbiekben állandó jellegű településsé fejlődött (pl. ARTAMONOV 1962, 234-235, 398; LUDWIG 1982 I, 252). Györffy Gy. szerint a kelet-európai steppén háromféle településformát lehet megfigyelni (írott források alapján): sátortábor, amelynek helye a nomádok útvonala mentén folyamatosan változik, többé-kevésbé rögzült helyű fejedelmi szállást, ordut és a teljesen letelepedett életmódra utaló kézműves és iparos várost (balig). Kedvező körülmények között egy-egy ordu jelentős várossá alakulhat. Etil példája egy ilyen városalakulás (GYÖRFFY 1973, 233-235; GYÖRFFY 1997, 34-36). Etil esetében nem ismerjük pontosan ennek a folyamatát. Feltehető, hogy miután az állandó kagáni székhely a Volgához került, akkor kezdődött a város kiépülése. Hasonló lehetett ez a jelenség ahhoz, ami a mongol korban történt. Uralkodói parancsra kezdtek fővárost (vagy egy új fővárost) építeni a Volgánál. A politikai-adminisztratív központ létesítése volt az egyik oka a várossá alakulásnak és a távolsági kereskedelem a másik, ami folyamatosan fenntartotta a város életét (EGOROV 1969, 42-45; NOVOSELCEV 1990, 133). A kagán a telet töltötte a városban, a nyári időszakban máshol tartózkodott.18 Egyes vélemények szerint a téli szállása Etilben volt, a nyári a Krímben (LUDWIG 1982 I, 252) vagy délen, a Kaukázusban (MARQUART 1903, 19), feltételezik, hogy a 860-as években Konstan- tin-Cirill valahol itt találkozott a kazár uralkodóval (OBOLENSKY 1999, 219). A mongol kori beszámolók arról tanúskodnak, hogy a nagy kelet-európai folyók, a Dnyeper, Don, Volga stb. mentén lakó fejedelmek, főrangú emberek téli szállása a folyó torkolatának környékén volt, nyáron a folyó mentén vonultak észak felé, ahol a nyári szállásuk volt (GYÖRFFY 1973, 233-234). A természeti viszonyok a kazár időszakban is hasonlók voltak, ezért számolhatunk azzal, hogy a kagánok ezt a rendszert követték. Valószínű, hogy csak egy állandó uralkodói székhely volt ebben az időben, a nyári szállás nem városban, hanem mozgó táborban (ordu) volt. Etil alapításának kérdéséhez jelentős mértékben tudna segítséget nyújtani, ha sikerülne régészetileg azonosítani a várost. Az utóbbi évek kutatásai alapján úgy tűnik, hogy Etil maradványait a mai Aszt- rahanytól délre, a Kaszpi-tenger által elöntött terü16 Ibn Hurdádbih „ Utak és országok könyve " című művének keltezésekor egy korábbi (845 körül) és egy későbbi (885 körül) redakcióval számolnak (pl. KMOSKÓ 1997, 41-42). Más vélemény szerint az egész mű a 880-as években keletkezett (BULGAKOV 1958, 127-136). 17 LEWICKI, 1956, 72: „ öurgőn-tól Hamlih-ig, amely a saqáliba földjéről jövő és űurgőn tengerébe [=Kaszpi-tenger, P. Sz.] szakadó folyó partján fekszik, kedvező szelek mellett a tengeren nyolc nap van" (KMOSKÓ 1997, 120). 18 Pl. Ibn Rusta (LEWICKI 1977, 28): „ ... lakosságuk tartózkodási helye téli időben ez a két város, amint a tavasz beáll, a sivatagokba vonulnaks ott maradnak egészen a tél beköszöntéig" (KMOSKÓ 1997, 204). 346
