Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Polgár Szabolcs: Városfejlődés a kora középkori Kelet-Európában. A Volga melletti kazár főváros létrejöttének kérdése
POLGAR Szabolcs események nagyobb részét. A kazár uralkodói székhely elérése után az arabok üldözik a menekülő kagánt, aki a hegyekig hátrál. A hadjárat eseményeihez tartozik, hogy Marwan 20 000 saqäliba családot telepített délre. A szóban forgó hegységet egyesek az Urállal azonosítják, illetve az itt szereplő „Saqäliba (nép) folyója” néven említett folyót a Volgával. Az arab saqäliba szó ugyanis nemcsak „szláv”-ot vagy „szláv rabszolgá"-1 jelent, hanem a muszlim forrásokban Kelet-Európa erdei népeire (szlávok, baltiak, finnek stb.) egyaránt vonatkozik (TÓGÁN 1939, 302-307; Z1MONYI 1990, 70-75). A folyó- név esetében azonban a Volga és a Don is szóba kerülhet, az arab „nahr as-saqaliba” kifejezés ugyanis „a rabszolgák folyójá”-1 jelenti, azokat a vízi utakat, amelyeken a rabszolga-kereskedelem folyt (PRITSAK 1981, 25). *1 A Volgával való azonosítás ellen fel szokták hozni, hogy Ibn Hurdádbih ugyanezzel a névvel illeti a Tanaisz folyót (LEWlCfíI 1956, 76), ami a Don neve, elsősorban görög és latin forrásokban (pl. VÉKONY 1992, 1036-1037). Más vélemények szerint a 737-es események elbeszélésében a Donról van szó, az arab kifejezést a „szlávok folyója"-ként értelmezi. A Volga alsó folyása, Marwän útvonalán a 8. században nem éltek szlávok, továbbá kérdéses, hogy Marwan az Urál közelébe jutott volna. Miért menekült a kagán az Urál irányában, a Volga mentén? Lehetősége lett volna más, talán kedvezőbb útirányra is, amely a Don felé vezetett, és amely ugyancsak hatalmas kiterjedésű „hátországot” jelenthetett volna a kazárok számára. A Don alsó folyásánál sem éltek még ekkor szlávok, de ez a vidék jóval közelebb esett a szláv szállásterülethez, mint a Volga alsó vagy középső folyása. Az északnyugati útirány esetében a kazárokkal baráti kapcsolatokat fenntartó Bizánci Birodalom közelsége sem elhanyagolható (NOVOSELCEV 1990, 185-187). Marwän hadjárata volt az egyetlen, amely messze (?) a Kaukázustól északra eső területet érintett. Ennek útvonala vitatott, és a Volga melletti kagáni székhely kérdését is érinti. Amennyiben az útvonala nem a Volga felé vezetett, akkor ez azt jelentheti, hogy al-Baydä’ nem azonos Etillel és 737-ben nem is volt főváros.11 12 Röviden összefoglalva, az írott források alapján több lehetőség kínálkozik a kazárok 8. században emlegetett al-Baydä’ „Fehér" nevű városával kapcsolatban. Egyik vélemény szerint ilyen nevű város ekkor még nem is létezett a Volgánál, a szóban forgó al-Baydä’ nevek a Kaukázus környéki Szamandarra vonatkoznak. A másik lehetőség feltételezi, hogy al-Baydä’ nem azonos Szamandarral, és a Volga mellett volt (al-Baydä’ városának a Don mellé helyezése a 8. században nehézségekbe ütközik). A 7-8. században a Volga mellett feltételezett al-Baydä’-ra vonatkozó muszlim források alapján csak a 737-ben (esetleg 729-ben) szereplő városra vonatkozó híradás tekinthető hitelesnek. A 8. század közepe utáni időszakra vonatkozóan sokáig nincs említés a Volga-vidéken kazár városról. Az arab nyelvű szerzők „város" (madina) szót használják al-Baydä’-ra, nem nevezik kifejezetten „főváros ”-nak (qasaba), csak annyit tudunk meg, hogy a kagán időnként ott szokott tartózkodni.13 A volgai kazár fővárossal szintén kapcsolatba hozható Notitiae Episcopatuum (8. század) megjegyzése a kastron szót használja, ami elsődlegesen „vár" jelentésű (ami nem zárja ki, hogy a várhoz más településrészek is tartoztak, vö. pl. ODB 2,1112), azonban nem említi, hogy a kazár kagán fővárosa lenne. Mit tekintettek városnak a muszlim szerzők a középkorban? Alapvetően olyan települést, amely fallal volt kerítve, rendelkezett nagymecsettel, pia11 A különböző azonosítási lehetőségekről és álláspontokról vö. Z1MONYI1990, 74-75! 12 Az itt szereplő al-Baydä' nevet Sarkellel is kapcsolatba hozták. Ennek legnagyobb akadálya azonban, hogy Sarkéi 737-ben még nem létezett. Az ellentmondás csak úgy oldható fel, hogy feltételezzük, volt egy (vagy több) „ Fehér ” nevű vár azon a helyen vagy a közelben, ahol a későbbi Sarkéi felépült (pl. CZEGLÉDY1952, 82; GOLDEN 1980, 243). Volt egy másik vár is a jelenleg Sár kelnek tartott Cimljanszk-bal parti erőd közelében, a Donjobb partján. Egyes vélemények szerint ennek a várnak a nevét örökölte a későbbi Sarkéi, a 840-es években (pl. FODOR 1988,81). A Don-jobb parti, egyébként egykori nevén nem ismert erőd falai fehér mészkőből épültek, ami alapot adhatott a „Fehér (vár) ” elnevezésre. Más vélemény szerint a jobb parti erőd nem a fehér köveiről, vagy az előkelőséget, uralkodói hatalmat szimbolizáló fehér színről kapta a nevél, hanem a kazár birodalomban is meglévő égtájakkal összekapcsolt színszimbolika alapján. A birodalom nyugati feléhez a fehér szín kapcsolódott (pl. VÉKONY 1992, 1036-1037). Az újabb kutatások eredményei arra mutatnak, hogy a vár területén a 9. század első harmadában rövid ideig, néhány évtizedig létezett egy település, amely valamilyen ellenséges támadás nyomán elpusztult. A kőfalakat csak valamikor a 9. század második felében kezdte el építeni egy másik közösség (PLETNEVA 1993, 62-63; FLEROV1996, 100-113). 13 A 10. században a muszlim források „főváros", „központi város”-nak (qasaba) nevezik a Volga melletti Etilt (pl. Muqaddasí: BGA 3, 360). 344
