Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Polgár Szabolcs: Városfejlődés a kora középkori Kelet-Európában. A Volga melletti kazár főváros létrejöttének kérdése

POLGÁR Szabolcs

hogy ott találtak menedéket a kazárok elől menekülő berszilek, keletről és nyugatról oda járnak a bolgárok, és ott töltik a telet (HEWESEN 1992, 55, 110, 18. j.).

A bizánci püspökségeket felsoroló jegyzékek (Notitiae Episcopatuum) közül az egyikben szerepel egy Atil (Etil) nevű püspökség. A felsorolás után ez utóbbi névhez egy rövid megjegyzést is mellékeltek, amely szerint Atil (Etil) nemcsak Ka- zária folyójának, hanem egy kastron-nak a neve is. A szóban forgó püspökségi jegyzék összeállítását a 8. századra (733-746) keltezik (MORAVCSIK 1938, 197-198; MORAVCSIK 1958,1 463M65. II 78).

A város keletkezésének körülményeire világít rá Mas‘üdí (f 956) értesülése a kazárok fővárosáról. Az arab történetíró a kazárok korai fővárosáról két különböző tudósítást közöl. Az Arany mezőkben azt írja, hogy egykor Szamandar volt a kazárok fővárosa (BARBIER DE MEYNARD 1863, 2, 7), majd később Etil vette át ezt a szerepet.5 Az ugyancsak általa írt Tanblh című könyvben pedig azt olvashatjuk, hogy a kazároknak, mielőtt Etilbe tették át a székhelyüket, Balandzsar volt a központjuk (BGA 8, 62).6

Mas‘üdl közlése egyértelműen a kazár főváros áttelepítéséről emlékezik meg. Az azonban nem világos, hogy melyik település, Szamandar vagy Balandzsar volt a főváros korábban (esetleg mind a kettő, előbb az egyik, majd a másik). Balandzsar 722-ben történt arab ostromáról és elfoglalásáról a muszlim történetírók részletesen megemlékeznek (DUNLOP 1954, 64-65; Z1MONYI 1990, 64-67). Mas‘üdí idézett szöveghelyeiből az sem derül ki, hogy mikor került a kazár főváros a Volga mellé. Ennek időpontját azon források alapján próbálták meghatározni, amelyek már a 8. század eseményei során említik Etilt (al-Baydä’). Mivel Balandzsar 722- ben arab kézre került, a lehetséges alsó időhatár ez az év. Egyes vélemények szerint 723 után nem sokkal már a Volgánál volt a kazárok székhelye (MINORSKY 1958, 106; ARTAMONOV 1962, 234). D. Dunlop szerint a főváros áthelyezésére a 740-es években került sor, a 729-es arab-kazár háborúról szóló beszámoló azon adata, amely al-Baydä’ elfoglalásáról szól, valójában a 737-ben történt eseményeket tartalmazza. így al-Baydä’ léte a Volgánál még kétséges (DUNLOP 1954, 69, 50, 108). Az nehezíti meg a kérdés megoldását, hogy az eseményekhez képest később keletkeztek a róluk szóló leírások. A fentebb felsorolt muszlim források adatai közül többnek a hitele kétségbe vonható (legalábbis azokra az eseményekre nézve, ahol szerepeltetik őket szerzőik).

Hamadänl művének kézirataiban a kérdéses helyen H.ran, illetve H.rran alakok vannak, amit De Goeje egy Hazarän alakra javított (KMOSKÓ 1997, 144, 515. j.; LEWICKI 1969, 105, 278. j.), így egyáltalán nem valószínű, hogy valóban a 10. században ezen a néven említett kazár fővárosról van szó. A perzsáknak feltehetően nem volt érdekük az északi barbárok számára városokat, várakat építeni, a der- benti erődrendszer éppen az északról fenyegető támadások kivédésére épült. Amennyiben mégis a „kazárok városá”-ró\ van szó, akkor Hamadänl adatát valószínűleg egy másik településre kell vonatkoztatnunk. Más forrásból tudjuk, hogy a Kaukázustól délre lévő Qabala város másik neve al- Hazär volt (KMOSKÓ 1997, 144, 515. j.). A Derbend Náme kései (16—17. századi) kompilatív munka, megbízhatósága kétséges, még ha szerzője korábbi forrásokból is dolgozott.

Tabari a 22. év (642) alatt elbeszélt eseményei feltehetően tévedésből kerültek oda. A szerző 10 évvel később történt eseményeket adott elő az idézett helyen, tulajdonképpen kétszer adja elő ugyanazt, két különböző évszám alatt (MARQUART 1903, 491; DUNLOP 1954, 50-51). Ibn al-Atír azt írja, hogy az arabok 729-ben elfoglalták al-Baydä’-t. A kazárokról szóló muszlim források al-Baydä’ „Fehér” nevű város nevét általában a Volga melletti Etil városával azonosítják (pl. MARQUART 1903, 3; ARTAMONOV 1962, 388). A nevezett eseményről szóló passzussal kapcsolatban felmerült az a lehetőség, hogy kronológiai tévedésről van szó. Az említett szöveghely hitelét Dunlop kétségbe vonta, mivel más szerzők nem szólnak róla, amikor ezt a hadjáratot írják le, és kevéssé hihető, hogy a kis létszámú arab sereg a Volgáig jutott volna. Feltehető, hogy a szerző a 737-ben történt eseményeket is ismertet a szóban forgó hadjárat elbeszélésében (DUNLOP 1954, 69). Ez az elképzelés azzal számol, hogy al-Baydä’ azonos a későbbi Etillel. Amennyi5 (Samandar városát)...„jelenleg kazár néptömeg lakja; mégpedig azért, mivel az idők kezdetén bevették, mégpedig Sulayman ibn Rabi'aal-Báhili—Allah legyen hozzá irgalmas! — vette be, mire a király Ämól városába költözött. E város s az előbbi között hat nap a távolság". Ämol Atil (Etil) nevének romlott alakja (KMOSKÓ 2000, 170).

6 „ ...a kazárok folyója, amely Atil, a kazár birodalom jelenlegi székvárosa mellett halad el; birodalmi székhelyük ugyanis annakelötte Balangar városa volt" (KMOSKÓ 2000, 205-206).

342