Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Fórizs István - Pásztor Adrien - Nagy Géza - Tóth Mária: Avar kori üveggyöngyök röntgendiffrakciós és elektron-mikroszondás vizsgálata. Alapadatok az üveggyöngyök genetikájához IV. Miből és hogyan?
Avar kori üveggyöngyök röntgendiffrakciós és elektron-mikroszondás vizsgálata ve találni idevágó adatokat. Az adatgyűjtemény áttekintése megerősíti a föntebb ismertetettek alapján kialakult képet: római üvegtípus egész Európában előfordult és gyakori. A mezopotámiai üvegtípusra vonatkozóan adatok a Kr. u. 1. évezredet tekintve leginkább Európán kívüli térségekből vannak: India, szélesebb értelemben Mezopotámia, Egyiptom. Rendkívül gyakori üvegtípus volt Kelet-Euró- pában a 10. század után. Sajnos erről a területről a 10. század előtti időre csak elvétve vannak adatok, azonban azt mutatják, hogy a mezopotámiai típusú üvegek viszonylag gyakoriak voltak. A 3. táblázat néhány adatot mutat be, hogy hol fordultak elő mezopotámiai típusú üvegek Kelet-Európábán. Közép-Európából és a Balkánról M. A. Bezborodov egy-egy olyan elemzést közöl, ami a mezopotámiai üvegtípusnak felel meg: Stare Mésto (Cz) (8-9. század, 212. elemzés) és Salona (Ho) (2. század, 279. elemzés). A bizánci területeken is előfordult a mezopotámiai üvegtípus (pl. BRILL-CAHILL 1988, 1. táblázat, 970 & 3060 számú mintasorozat), bár elég kevés adat áll rendelkezésünkre erről a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat tekintve fontos területről. A szerzőkön kívül magyarországi leletek kémiai összetételét vizsgálta még M. Dekówna (DEKÓW- NA 1989). Ő a Zalakomáron feltárt 7-9. századi üveggyöngyök kémiai összetételét határozta meg, eredményei között mind római (7-9. század), mind mezopotámiai (9. század) típusok előfordulnak. Salamon Ágnes és társai (SALAMON ET AL. 1977) közük két avar kori üveggyöngy kémiai összetételét. Az egyik bizonyosan római típusú, a másik határeset, valószínűbb, hogy mezopotámiai típusú (hiányzik a foszfortartalom, ami fontos eszköz a besorolásnál). Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a római üvegtípus Európa minden részén előfordult az adott időszakban. A mezopotámiai üvegtípus korlátozottabb területen fordult elő, nagyvonalakban Közép- és Kelet-Európábán. Időbeli elterjedését tekintve a mezopotámiai üvegtípus a Tigris és Eufrá- tesz környékéről fokozatosan terjedt el a Kaukázus vidékén, a Balkánon, Kelet- és Közép-Európában, majd kb. 800 után Németországban is megjelenik. A két típus elterjedése közvetlenül nem bizonyít kereskedelmi vagy kulturális kapcsolatokat, azonban áttételesen mégis utal azokra. Ezekből pedig azt lehet kiolvasni, hogy a Kárpát-medencében föltárt avar kori üveggyöngyök egy része esetében az üvegkészítés módjának (talán egyes nyersanyagoknak is, mint pl. a növényi hamu) keleti származása van. Kristályos zárványok Az alapüveg kémiai összetétele mellett a kristályos zárványok rendkívül sok információt hordoznak az üveggyöngy eredetéről, készítési módjáról. Az átlátszó és az áttetsző üvegekre jellemző, hogy nincs semmilyen zárványuk, ha mégis van, akkor az a tökéletlen olvasztás eredménye. Ezzel szemben az opak üveggyöngyök rengeteg kristályos zárványt tartalmaznak, hiszen ezekkel homályosítják őket (lásd fentebb a szerkezetüket). így a kristályos zárványok vizsgálatából (szerkezet, morfológia, kémiai összetétel) alapvetően az opak üveggyöngyök eredetére és készítésére tudunk megállapításokat Hely Locality Kor Age (century) Elemzés száma Bezborodov könyvében (BEZBORODOV 1969) analysis number in the book of Bezborodov Preszlav (Oroszország) 9-10. század 137 Nalcsik (E-Kaukázus) 7-9. század 232 Szaltovo (K-Ukrajna) 8—9. század 222 Sztraraja Ladoga (Karéba) 7-8. század 207 Jaroszlav (Oroszország) 10-11. század 143 Kijev (Ukrajna) 11-13.század 154-156,251 3. táblázat: Mezopotámiai típusú üvegleletek Kelet-Európábán a Kr. u. 7-13. században Table 3: Mesopotamian glass findings in Eastern from the 7lh-13,h centuries A.D. 327
