Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Fórizs István - Pásztor Adrien - Nagy Géza - Tóth Mária: Avar kori üveggyöngyök röntgendiffrakciós és elektron-mikroszondás vizsgálata. Alapadatok az üveggyöngyök genetikájához IV. Miből és hogyan?
Hadak útján. Szerk.: Bende L. - Lőrinczy G. - Szalontai Cs. Szeged 2000, 321-340 AVAR KORI ÜVEGGYÖNGYÖK RÖNTGENDIFFRAKCIÓS ÉS ELEKTRON-MIKROSZONDÁS VIZSGÁLATA. ALAPADATOK AZ ÜVEGGYÖNGYÖK GENETIKÁJÁHOZ IV MIBŐL ÉS HOGYAN? FÓRIZS István - PÁSZTOR Adrien - NAGY Géza - TÓTH Mária BEVEZETÉS Egy hosszú távú kutatás, a kora és közép avar kori üveggyöngyök monografikus földolgozásának részeként több éve vizsgáljuk a gyöngyleleteket műszeres analitikai módszerekkel. E kutatás első, egyben jelentős szakaszának eredményeit foglaljuk össze, ami magában foglalja a már közölt eredményeink új szempontú feldolgozását, valamint a legújabb eredményeinket. A gyöngytipológiai rendszer és a tipokronoló- giai elemzés a kutatás jelenlegi fázisában elsősorban Magyarország hat lelőhelye — BudakalászDuna-part, Csongrád-Felgyő, Szegvár-Sápoldal, Szentendre, Tiszaföldvár, Tiszavasvári — temetőiből származó üveggyöngyök vizsgálatain alapszik. A korábbi kutatásoktól eltérően nemcsak átlátszatlan (opak) és áttetsző kora avar kori, hanem kontrollként római és szarmata kori, illetve a 7. század közepe - második felétől divatos áttetsző avar kori gyöngyöket is vizsgáltunk. A műszeres analitikai vizsgálatok számára ezekből a leletanyagokból válogattunk típusgyöngyöket. NEVEZÉKTANI FOGALMAK Az üvegből készült tárgyakat több szempontból osztályozzák. Ezek az átlátszóság, kémiai összetétel, a készítés módja, méret vagy forma. Átlátszóság szempontjából az üveg lehet átlátszó, áttetsző vagy átlátszatlan (opak). E három kategória abból ered, hogy az üvegre eső fény milyen mértékben jut át azon, nyelődik el benne vagy verődik vissza róla (1. kép 1). Átlátszó: az üvegre eső fény 100 vagy közel 100 százaléka átjut az üvegen. Nincs vagy elhanyagolható a fényelnyelés és -szórás (1. kép 1). Áttetsző', az üvegre eső fény egy része elnyelődik az üvegben, a maradék pedig átjut rajta. Ez rendszerint azzal jár, hogy a beeső fehér fénynek nem a teljes spektruma jut át az üvegen, hanem csak egy része, így az átjutó fény színes (1. kép 1). Ilyen pl. a sárga katedrális üveg. A fény szórása elhanyagolható. Átlátszatlan (opak): az üvegre eső fényből semmi sem jut azon keresztül, azonban jellemző, hogy szóródva visszaverődik (1. kép 1). Ha a szóródás teljes, akkor az üveg tejfehér, ha részleges (ilyenkor a fény egy része elnyelődik), akkor színes (pl. vörös, sárga, kék), ha pedig az összes fény elnyelődik az üvegben, akkor fekete. Ezeket az üvegeket homá- lyosított vagy mattosított üvegnek is nevezzük, mivel az átlátszatlanságot tudatosan ún. homályosító- val hozzák létre. Ezek a homályosítók rendszerint 0,1-100 pm-es kristályos szerkezetű szemcsék, amelyek lehetőleg egyenletesen eloszolva helyezkednek el az üveg (anyagszerkezetileg amorf) alapanyagban (mátrixban). Ilyenkor a tárgy színét az üveg alapanyag, valamint a homályosító szemcsék fényabszorpciós képessége határozza meg együttesen (1. kép 2). Megjegyezzük, hogy félrevezető a szinte csak Magyarországon, azonban sokak által használt „üvegpaszta” elnevezés. Az opak üveg nem paszta (nem kenhető), hanem kompozit szerkezetű anyag, amely üvegszerkezetű alapanyagból és a benne többé-kevésbé egyenletesen eloszló kristályos szerkezetű szemcsékből áll. Javasoljuk még a „pasztaüveg” elnevezés mellőzését is. 321
