Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Fancsalszky Gábor: Állat- és emberábrázolás a késő avar kori öntött bronz övvereteken (1993-1999)

Állat- és emberábrázolás a késő avar kori öntött bronz övvereteken (1993-1999)

Izsákfa-Bakodpuszta 24. sír: nagyszíjvég jobbra álló állatküzdelmi jelenettel, h.: 9,3 cm (9. kép 1); ló vagy fegyvermelléklet: nyílhegy (PLAJNER-SZAKSZ 1996, 3, 5)

— 7g, fordítva (jobbra) álló darabok.

Keszthely-belváros 145. sír: töredékes nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójának félgömbökkel díszített típusával, aranyozott, h.: 4,6 cm (9. kép 4) (KOV- R1G 1999,103,10. kép) — 7b, alapkompozíció félgömbökkel díszítve és 7i, töredékes darabok.

Kiszombor-Uj Elet Tsz, szórvány: szíjvég „elrajzolt” állatküzdelmi jelenettel, h.: 6,4 cm (8. kép 9). A tárgy mérete alapján nem dönthető el, hogy kis- vagy nagyszíj- végről van szó (LÖRINCZY-SZALONTAI 1993,286,309, VI. t.)

— 7f, „elrajzolt” darabok.

Komárno/Komárom-Hajógyár (Sk) 108. sír: bújtató „elrajzolt” állatküzdelmi jelenettel, aranyozott, h.: 4 cm (8. kép 7); ló vagy fegyvermelléklet: lovassír (TRUGLY 1993,197, Taf. XVI; TRUGLY 1994, 3, 5. kép) — 7f, „elrajzolt” darabok.

Komárno/Komárom-Hajógyár (Sk) 130. sír: kisszíjvég „elrajzolf ’ állatküzdelmi jelenettel, aranyozott, h.: 3,2 cm (8. kép 8); ló vagy fegyvermelléklet: lovassír, íj, nyílcsúcs, lándzsacsúcs (TRUGLY 1993,207, Taf. XXXVII) — 7f, „elrajzolt” darabok.

Lászlófalva-Borbás, szórvány: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójával, h.: kb. 10,5 cm (7. kép 4). (H. TÓTH 1992,44,52, 8. t.) — 7a, alapkompozíció.

Orosháza-Bónum téglagyár 62. sír: nagyszíjvég „elrajzolt” állatküzdelmi jelenettel, h.: 12,3 cm (8. kép 6) (JUHÁSZ 1995, 25-26, Taf. V, Taf. XXVII) — 7f, „elrajzolf ’ darabok.

Pöttsching-Bad Sauerbrunn (A) 4. sír: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójának félgömbökkel díszített típusával, h.: 11,7 cm (8. kép 3) (KIMMEL 1998, 231, Taf. 12) — 7b, alapkompozíció félgömbökkel díszítve.

Söjtör-Petőfi utca 9. sír: préselt lemezes nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójával, h.: ? cm (8. kép 2); ló vagy fegyvermelléklet: közöletlen. A lelet többi öntött öwerete alapján kétségtelenül késő avar kori sírról van szó, a préseléses technika ellenére (SZŐKE 1994, 39, Abb. 31; SZŐKE 1994a, 6. t. 182) — 7a, alapkompozíció.

Szekszárd-Bogyisziói út 420. sír: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójával, h.: 11,6 cm (8. kép 1) (ROSNER 1999,57-58, Taf 29,74) — 7a, alapkompozíció.

Tiszafüred-Majoros 968. sír: Töredékes nagyszíjvég feltehetőleg állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójával, h.: 5,2 cm (9. kép 2); ló vagy fegyvermelléklet: lándzsacsúcs (GARAM 1995,114, Taf. 136) — 7i, töredékes darabok.

Tiszafüred-Majoros 1084. sír: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójával, h.: 12,2 cm (7. kép 1) (GARAM 1995,126-128,Taf. 147,211) — 7a, alapkompozíció.

Tiszafüred-Majoros 1215a sír: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójával, h.: 11,2 cm (7. kép 2) (GARAM 1995, 144, Taf. 161,216) — 7a, alapkompozíció.

Tiszafüred-Majoros 1245. sír: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójával, h.: 10,2 cm (7. kép 3) (GARAM 1995,148-150, Taf 166,219) —7a, alapkompozíció.

Vasasszonyfa ? sír: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójával, fehérbronz vagy ezüst, h.: 11,4 cm (7. kép 6) (KISS 1993,197-198,1. kép) — 7a, alapkompozíció.

Zamárdi: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójának félgömbökkel díszített típusával, h.: ? cm (8. kép 4); ló vagy fegyvermelléklet: közöletlen (BÁRDOS 1998, 41. kép) — 7b, alapkompozíció, félgömbökkel díszítve.

Zamárdi: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenet alapkompozíciójával, h.: ? cm (8. kép 5); ló vagy fegyvermelléklet: közöletlen (BÁRDOS 1998, 41. kép) — 7a, alapkompozíció.

Az állatküzdelmi jelenet az öntött avar övveretek és az egész bronzművesség „védjegye”. Ebből a típusból van a legtöbb nagyszíjvég, amit a jelenlegi anyaggyűjtés is igazol. Ez az oka annak, hogy ha tetszőlegesnek tűnő kategóriák felállításával is, de mégis meg kellett próbálni csoportokra osztani az anyagot. Ezek a következők:

7a: alapkompozíció;

7b: alapkompozíció félgömbökkel díszítve;

7c: alapkompozíció poncolással díszítve;

7d: alapkompozíció gombos végződéssel;

7e: elvékonyodó-szalagosodó ábra;

7f: „elrajzolt” ábra;

7g: fordítva (jobbra) álló ábra;

7h: különlegesen ügyetlen rajzú ábra;

7i: töredékes tárgy.

A fentiek közül az elsőből (7a) került elő a legtöbb: 9 darab (a 19-ből). Az alapkompozíció elterjedése (FANCSALSZKY s. a., 16. térkép) meglehetősen egyenletes eloszlást mutat, némi dunántúli túlsúllyal. Az ide tartozó új tárgyak (Lászlófalva, Söjtör, Szekszárd, Tiszafüred — 4 db, Zamárdi és egy ismeretlen lelőhelyű) ezen a képen nem változtatnak. Ebben a csoportban a legnehezebb különbségeket kimutatni, a szinte teljes homogenitáson belül annyit azonban bizton állíthatunk, hogy nincs közöttük két egyforma példány.

A fenti típus félgömbökkel díszített változatából (7b) három új példányunk van (Keszthely, Pöttsching, Zamárdi). Ennek az előzőhöz hasonló elterjedését (FANCSALSZKY s. a. 17. térkép) ezek annyiban erősítik meg, hogy a dunántúli hangsúlyt támasztják alá.

Érdekes módon a meglehetősen ritka esetszámú „elrajzolt” (7f) típushoz négy új darab is beosztható (Kiszombor, Komárom 108., 130. sír, Orosháza). Az alapgyüjtés Duna menti elterjedését (FANCSALSZKY s. a. 21. térkép) nem módosítják lényegesen a veretek, annál izgalmasabbak viszont a párhuzamok szempontjából.

A kiszombori példány szinte teljesen megegyezik egy dunaújvárosival, a komáromi bújtató pedig egy kékesdi és egy Növi Slankamenről előkerült darabbal. Az első esetben nyilvánvaló az elrajzolás ténye, ugyanis a jobb oldali állatnak hiányzik a tes291