Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Fancsalszky Gábor: Állat- és emberábrázolás a késő avar kori öntött bronz övvereteken (1993-1999)
FANCSALSZKY Gábor meg Garam Éva tiszafüredi temetőjének publikációja. Ennek az övekre vonatkozó, önálló monográfiának is beillő fejezete (GARAM 1995, 187-263) jelentőségében csak Kovrig Ilonának az alattyáni anyagot feldolgozó írásához mérhető. Az előzőhöz hasonlójellegű az 1995-ben indult Monumenta Avarorum Archaeologica is, melyet Garam Éva és Vida Tivadar szerkesztenek. Eddig megjelent darabjainak mindegyike (JUHÁSZ 1995; NAGY 1998; ROSNER 1999) tartalmaz témánkhoz felhasználható tárgyakat. Ausztriában Falko Daim szerkeszti a Monographien zur Frühgeschichte und Mittelalterarchäologie 1994-től megjelenő köteteit. A jelenleg hatodik részénél tartó sorozatból négy az avar korszak különböző anyagcsoportjaival foglakozik, számunkra különösen a kelet-ausztriai leleteket feldolgozó mű a fontos (WINTER 1997). Ugyancsak Falko Daim jegyzi az 1996-os hun-avar kiállítás katalógusát, amely hű képét adja a kutatás állapotának. A Komárom-Hajógyár lelőhely teljes temető- és telepközlése — a színvonalas népszerűsítő kiadvánnyal együtt — azt példázza, hogy igenis van lehetőség a valóban kiemelkedő jelentőségű régészeti eredmények gyors ismertetésére (TRUGLY 1987; TRUGLY 1993; TRUGLY 1994; TRUGLY 1996). A megújult MFME - Studia Archaeologica 1995 óta megjelent öt kötetével a szerkesztők (Bende Lívia, Lőrinczy Gábor és Szalontai Csaba) érdeklődési körének (is) megfelelően egyebek mellett szinte népvándorlás kori szaksorozattá vált, tág teret adva a korszak majdnem minden problémájának az anyagközléstől a művészeti elemzésig. A népvándorlás kor fiatal(?) kutatóinak találkozói immár tizedszer nyújtanak lehetőséget az induló szakemberek bemutatkozására és a kiforrottabb eredmények ismertetésére is (MFMÉ 1991; JAMÉ 1992). Az 1993 óta napvilágot látott kötetek mindegyike haszonnal forgatható a kora középkor és határterületei iránt érdeklődő olvasó számára (HOME 1993; ALTUM CASTRUM 1995; SMK 1995; SAVARIA 1996). Végezetül engedtessék meg néhány szó a forráskiadványokról is, amelyek ugyan nem tartoznak szorosan témánkhoz, de a korszak egészének értékeléséhez óriási segítséget nyújtanak. A korai idők kínai anyagába nyújt betekintést Csongor Barnabás könyve (CSONGOR 1993). Szádeczky-Kardoss Samu az avar történelem írott forrásait bemutató kutatásainak utolsó, a késő avar korra vonatkozó részleteit is közkinccsé tette (SZÁDECZKY-KARDOSS 1999, 257-335). A 9. század történeti adatainak publikációját pedig Olajos Teréz tollából várhatjuk (OLAJOS s. a.). Összességében mindez azt jelenti, hogy ma már az avar kor kutatása olyan alapokon áll, amely valóban lehetővé teszi az egyes részproblémák reális kezelését. TIPOLÓGIAI CSOPORTOSÍTÁS 1. típus. Közép avar előzmények (préselt állatalakok) Ártánd-Kapitány-dűlő 136. sír: 4 db griffes veret, ma.: 2,7 cm; nagyszíjvég négy, sorban álló griffel, h.: 10,4 cm (2. kép 1, 2); ló vagy fegyvermelléklet: vastőr (KRALO- VÁNSZKY 1996, 52, 77, 14. kép). Csengele-Feketehalom 47. sír: 5 db griffes veret, ma.: 2,6 cm (2. kép 3); ló vagy fegyvermelléklet: íj, nyíl (TÖRÖK 1984, 50, VI. t. 55; TÖRÖK 1995, 214, Pl. 3). Csengele-Feketehalom 48. sír: 1 db, galambpárt ábrázoló ezüstveret. Ld. 11. típus! Halimba 106. sír: 1 db griffes veret, ma.: 2,5 cm (2. kép 4); ló vagy fegyvermelléklet: nyílhegy (TÖRÖK 1998, 27, Taf. 12). Söjtör-Petőfí u. 9. sír: nagyszíjvég állatküzdelmi jelenettel. Ld. 7. típus! Tiszafüred-Majoros 184. sír: 4 db kerek, oroszlános veret. Ld. 5. típus! A veretek a már ismert darabok variációi, bár a halimbai példány téglalap alakja a kisszíjvégekre emlékeztet. Annál érdekesebb viszont az ártándi nagyszíjvég. Korábbi gyűjtésünk alapján úgy gondoltuk, hogy a préseléses technika kétalakosnál nagyobb kompozíciót nem tesz lehetővé. Ez a tárgy azonban mérete és a négy alak alapján az öntött anyagon belül is ritkaságszámba menne. Az állatok kidolgozásának minősége és az osztott mezőkre bontás azonban teljes mértékben a szokásos közép avar megoldást tükrözi. Nyilvánvalónak tűnik tehát, hogy a bonyolultabb megoldások megvalósításának igénye követelte meg az arra alkalmasabb anyag és technika (a bronzöntés) bevezetését. Talán ezt igazolja az a tény is, hogy a további préselt darabok jól köthetőek a később tárgyalandó típusokhoz (5. oroszlános, 7. állatküzdelmi jelene- tes, illetve 11. keresztény jellegű csoport). 286-
